Ágoston György

 

okleveles villamosmérnök

Debrecen, 1946. május 27.

Tanulmányai:

Szegedi gimnázium (1960-1964)

Harkovi Műszaki Egyetem Villamosmérnöki kar (1964-1970)

 

Munkahelyei:

• Villamosipari Kutató Intézet (1970-1971)
• Szegedi Elektromos Szövetkezet (1972-1973)
• Déri Miksa Gép- és Villamosipari Szakközépiskola Szeged (1973-1976)
• Magyar Televízió (1976-2005)
• Szegedi Körzeti Stúdió (1976-1988)
• Magyar Televízió (1988-2005)
• ACTEL (2005-2006)
• AKTI (2006-2007)

1976-ban azzal hívták a Magyar Televízió akkor megalakult Szegedi Körzeti Stúdiójához, hogy teremtse meg a Stúdió működésének műszaki-technológiai feltételeit. A Stúdió műszaki csapatának megteremtését követően tevékenyen részt vett az új stúdiószékház tervezésében és megépítésében, majd később a technológia fölszerelésében. 1986-tól, a stúdióvezető helyetteseként a teljes infrastruktúra (a műszaki, a gazdasági és a gyártási területek) irányítása lett a feladata.

1988-ban áthelyezték Budapestre, s kinevezték a Magyar Televízió újjáalakuló Műszaki Igazgatóságának igazgatóhelyettesévé, s egyidejűleg megbízták az újonnan alakult Fejlesztési és Beruházási Főosztály vezetésével. Budapestre kerülése idején számos nagy projekt volt folyamatban (közöttük az új 6-os Híradó stúdió és az új 2-es programlebonyolító megépítése). Néhány hónap múlva pedig már indítani kellett az építészetileg befejezés előtt álló Bojtár utcai technológiai projektet is, ami a Magyar Televízió eddigi legnagyobb beruházása volt. A Bojtár-utcai stúdiókomplexum azonban nem csak a legnagyobb beruházás volt, de egyben technológiailag világszínvonalra is emelte az MTV-t, mert sikerült megépíteni a Bojtár utcában a világ első digitális stúdiókomplexumát, s megvásárolni az első CCD-s stúdiókamerákat is.

A Bojtár utcai stúdiót a világ egyik legelső digitális nagy közvetítő kocsija, a Sz-12 követte a sorban. Ezzel egyidejűleg – az akkoriban még tervezett 1996-os Világkiállítás televíziós közvetítéseire felkészülés jegyében is – 2002-ben munkatársaival együtt elkészítették a Magyar Televízió teljes digitalizálásának és hosszú távú stratégiai fejlesztési tervének programját

A digitalizálás területén végzett úttörő munkásságukat ismerte el az 1993-ban négy televíziós munkatárásával együtt megkapott Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetés.

1993-ban munkatársaival újrakezdték az MTV 70-es években félbeszakított új székház projektjét. Kidolgozták az új székház technológiai koncepcióját. 1992-1993-ban irányításával létrehozták a műholdállomást, 1994-ben megteremtették az archívum mentésének alapinfrastruktúráját, amihez 1998-ban kapcsolódott a filmrestaurációs műhely. Új teletext rendszert telepítettek, részlegesen megújították a mobil mikro rendszert, az 1-3-as szinkronstúdiókat, s teljesen átépítették a 4-es szinkronstúdiót. Létrehozták a Parlament és az MTV székház között az első optikai összeköttetéseket. 1995-ben beszerezték az SNG-kocsit, 1996-ban digitalizálták a 4-es Stúdiót és a 10-es közvetítő kocsit, és megteremtették a Magyar Televízió informatikai hálózatának, s ezzel a hálózatos Internet hozzáférésnek és az Intranet hálózatnak az alapjait.

1997-ben megbízást kapott a Magyar Televízió Részvénytársaság műszaki igazgatói teendőinek ellátására.

1998-ban rendkívül feszes időhatárok közé beszorítva kellett felkészülniük az MTV addigi legnagyobb külső rendszerének megépítésére és a budapesti Atlétikai EB eseményeinek televíziós közvetítéseire. A sikeres lebonyolítást követően, a megvásárolt eszközök utóhasznosításaként, az MTV számos elavult technológiai rendszerét sikerült felújítaniuk: digitalizálták a 3-asba visszaköltözött Híradó Stúdiót, a 11-es közvetítő kocsit, az 1-es programlebonyolítót és a Központi Kapcsolótermet. Ugyancsak átépítették a teljesen elavult Sz7-es és Sz8-as közvetítő kocsik rendszerét, s teljesen új digitális közvetítő kocsit alakítottak ki a Pécsi Stúdió részére SZ-14 néven a Sz3-as közvetítő kocsiból. Részlegesen felújították a Szegedi és a Pécsi Körzeti Stúdiók technológiai rendszerét.

Ezt követően azonban a műszaki fejlesztés anyagi forrásai – az MTV általános pénzügyi helyzetének megrendülése, s a vezetés más irányú prioritásai miatt – gyakorlatilag megszűntek.

1999. novemberében felmentették az igazgatói teendők ellátása alól, és felkérték, hogy legyen az Elnök műszaki tanácsadója. Feladata volt, többek között, az m2 műsorának beillesztetése a UPC digitális csomagjába.

Egy évvel később, 2000. decemberében, ismét megbízták a műszaki igazgatói feladatok ellátásával.

2001-ben munkatársaival újrafogalmazták a 2000-ben elkészült Finta-terv szerinti új székház teljesen új alapokon nyugvó technológiai koncepcióját. A koncepció alapgondolatává tették az informatikai eszközöket és módszereket alkalmazó műsorgyártási és archiválási technológiák felhasználását az új székház technológiai rendszerében. 2005 májusáig részt vett e koncepció megvalósításának előkészítésében.

2005. május 25-én búcsút vett az MTV-től.

2005 októberében csatlakozott egy újonnan alakult távközlési céghez (ACTEL), ahol segített előkészíteni a cég jövőbeli „triple play” szolgáltatásainak elindítását. Ebben az időszakban kezdett foglalkozni az IPTV-vel, amelyről aztán egy összefoglaló tanulmányt jelentetett meg az AKTI-füzetekben.

2006-2007-ben az ORTT mellett működő Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet (AKTI) külső munkatársaként részt vett a Digitális Átállási Csoport munkájában. Az AKTI-füzetekben több tanulmánya is megjelent 2006-2007 folyamán.

A szakmai szervezetekben való részvétele:

1989-2005 közötti időszakban, különféle formában és szinteken vett részt az EBU tevékenységében. Egyik előkészítője volt az MTV EBU-tagságának. 1992-től dolgozott a korszerű technológiák kutatásával foglalkozó EBU tanulmányi csoportokban (V-1, PMC). 2001-2003 között vezetője volt az információs technológiák produkciós alkalmazását vizsgáló pán-európai P/FTP kutató csoportnak. 1997-től az EBU Technikai Bizottságának tagja, majd 2000-től alelnöke. 2005. május végén valamennyi EBU-s tisztségéről lemondott.

2004-2005 között az információs technológiák produkciós alkalmazásának referense a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) 6R munkacsoportjában.

Itthon – többek között – hosszú ideig volt elnöke a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) Stúdiótechnikai Szakosztályának, és alelnöke a DVB-körnek. 2002-től a HTE főtitkárhelyettese. Több mint egy évtizedig volt társelnöke és rendszeres előadója a Budapest Televízió- és Hangtechnikai Konferencia szervezőbizottságának. 2000-ben a BME Híradástechnikai Tanszéke fölkérte, hogy indítson be egy „Digitális Stúdiótechnika” c. választható tantárgyat, óraadó tanárként.

A televíziózással és a televíziós technikával, annak fejlődésével kapcsolatban eddig több, mint 150 hazai és külföldi publikációja jelent meg különféle hazai és külföldi kiadványokban, illetve tartott előadást különböző hazai és külföldi fórumokon. Társszerzője a 2005. novemberében megjelent, „A digitális televízió szolgáltatásai. Bevezetési modellek, külföldi tapasztalatok” című könyvnek.

Társadalmi szervezetek:

EBU Technical Assembly - tag (1992-2005), alelnök (2000-2005)
EBU Technical Committee - tag (1997-2005), alelnök (2000-2005)
EBU Production Technology Management Committee - tag (1996-2005)
EBU P/FTP Projekt Csoport - vezető (2001-2003)
ITU SG6 6R, IT alapú tartalomgyártó és -archiváló rendszerek témafelelős (2004-2005)
HTE - Stúdiótechnikai Szakosztály - elnök (1994-2007)
HTE - Intézőbizottság - tag (1996-), - főtitkárhelyettes (2001-)
HTE -DVB-kör - alelnök (1998-)
TMMB- alelnök (1999-2004)

Díjak, kitüntetések:

Kiváló munkáért kitüntetés (1981)
Elnöki Nívódíjak (3)
Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1993)
Puskás Tivadar - díj (2002)

 

Forrás: Önéletrajz