1945-1948 között az Országos Színészegyesület iskolájában,
1950-1953 között a Színiakadémián színészmesterséget tanított.
Színészként és rendezőként a sokoldalúság jellemezte. Ihletett
és szuggesztív jellemszínészként tartotta őt számon a színész-
és kritikusszakma.
A televízió stúdióosztályának vezetője, Zsurzs Éva hívja meg
főrendező, művészeti vezetőnek 1958-ban a televízióhoz. A magyar
televíziózás kezdeteinél, amikor e műfaj szárnypróbáltatásai
zajlanak különösen nagy jelentősége volt az elkészült, zömében
élőben lemenő, műsorok értékelésének, a tapasztalatok
megbeszélésének. Apáthi Imre főrendező elsősorban ezt a
tevékenységet tekintette fő feladatának. Kényes ízlését,
színészi stílusát, a díszletek és jelmezek használata terén
szerzett tapasztalatait tudta átadni a minden héten összehívott
vezetői értekezleteken, ahol aprólékos műsorértékelés volt.
Főrendezői munkája nagyban hozzájárult az induló televízió
művészeti teljesítményéhez, mely később számtalan művészeti
díjban is realizálódott, amit a Magyar Televízió alkotói kaptak.
Főbb színházi szerepeiből:
Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok –
Sebastian
Geothe: Faust – Tanítvány
Ibsen: Peer Gynt – Peer Gynt
Pirandello: Az ember, az állat és az erény – Toto
Sartre: Temetetlen holtak – Mochet
Brecht: A rettegés birodalma – A férfi
Bródy Sándor: A tanítónő – Főúr
Moliere: Tartuffe – Orgon
Főbb színházi rendezéseiből:
Cocteau: A rettenetes szülők, Shakespeare: A makrancos
hölgy, Schiller: Don Carlos, Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés,
Vörösmaty Mihály: Csongor és Tünde, Molnár Ferenc: A császár
Filmszerepeiből és rendezéseiből:
Rákóczi induló (1933), Hetenként egyszer láthatom
(1937), Szent István, a magyarok első királya – rövidfilm (Író:
Cserépy László, 1938), Érik a búzakalász (1938), A leányvári
boszorkány (1938), A nőnek minden sikerül (1939), Toprini nász
(1939), Zúgnak a szirénák (1939), Film a filmről – rövidfilm
(1940), Dolgozik a Zöldkereszt – rövidfilm (rend., 1940), Három
csengő (1940), Így játsztok ti! – rövidfilm (rend., 1941), Juj,
nem kell megijedni! – rövidfilm (rend., 1941), Varázsos vizek
városa – rövidfilm (rend., 1941), Premier a Nemzetiben –
rövidfilm (rend., 1941), Muzsikáló május – rövidfilm (rend.,
1941), Paprikatermesztés Magyarországon – rövidfilm (rend.,
1941), A harmincadik (társíró is Kerecsendi Kis Mártonnal és
Cserépy Lászlóval, 1942), A látszat csal (1943), Fény és árnyék
(1943), A „28-as” (rend. és társíró Cserépy Lászlóval, 1943),
Idegen utakon (rend., 1944), Az első (író Kerecsendi Kis
Mártonnal és Cserépy Lászlóval, 1944), Tűz (rend., 1948), Forró
mezők (rend., 1948), Becsület és dicsőség (1951), Semmelweis
(1952), Ifjú szívvel (1953), 120 éves a Bánk Bán – rövidfilm
(rend., 1953), Föltámadott a tenger (1953), Gázolás (1955),
Különös ismertetőjel (1955), Tanár úr kérem… (1956), Az
eltüsszentett birodalom (1956), Játék a szerelemmel (rend.,
1957), Szent Péter esernyője (író Bán Frigyessel, 1958), Bogáncs
(1958), Don Juan utolsó kalandja (1958), Sóbálvány (1958), A
megfelelő ember (1959), Vörös tinta (1959)
Díjak, kitüntetések:
Érdemes Művész (1953)
Kossuth-díj (1954)
Kiváló Művész (1955)
Forrás: Színházi lexikon, Horváth Ádám személyes közlése