Bánki Iván

 

 

tévérendező

Budapest, 1937. július 23.

Tanulmányai:

Színház- és Filmművészeti Főiskola (1960-1961),(Makk Károly és Máriássy Félix tanítványa volt, két év elvégzése)
Tanulmányait nem folytatta.

Művelődéspolitika és szociológia szakon szerzett diplomát (1982-ben)

Munkahelyei:

• Magyar Televízió (1959-1999)
  1980-1989: Szórakoztató Főszerkesztőség helyettes vezetője, majd kb.egy évig főszerkesztője volt mindaddig, míg a produceri irodákkialakultak. Akkor a Pro-film produceri iroda vezetője lett.
  1996-1999: Szórakoztató Főszerkesztőség vezetője, osztályvezető.

A Magyar Televíziónál végigjárta a rendezéshez vezető út minden grádicsát. Dokumentumfilm rendezéssel kezdte, s mindjárt az elején l963-ban fesztivált nyert Alexandriában egy szocio-dokumentum-filmmel, a Három deci tisztánnal.
Készítettzenei műsorokat, köztük a kedvelt TV Zenei Klubját, forgatott dokumentumfilmet Arthur Rubinsteinnel, Ella Fitzgeralddal, Louis Armstronggal és Yehudi Menuhinnal, Vlagyimir Viszockíjról a hetvenes években rendezett portré filmet, Táncdalfesztivált és tv revüket 1969-től 2000-ig.
1971-ben Barcelona ajándékozta meg a Premio Ondassal, a Hullámok díjával, s még ugyanabban az évben megnyerte a Miskolci Rövidfilm Fesztivált a Porond és Iskola című filmjével.
1978-ban kéthónapos ösztöndíjasként az első magyar televíziós volt az ORF-nél Bécsben.Az akkor született külföldi kapcsolatok a közelmúltig éltek, mely annak köszönhető, hogy„gondozója” volt a nyolcvanas években a magyar-osztrák közös produkcióknak, melyeket részben maga rendezett, részben pedig Marton László, Horváth Ádám, Bednai Nándor és Kalmár András.
„A pálya szeretete, vagy a becsvágy hajtott a prózai műfajok felé, nem tudom. 1975 óta tévéjátékok - Heltai Jenő: Asszonyi ravaszságok könyve, Nagy Endre: Képviselő úr, Guthy Soma: A Miniszterelnök, stb. -, szerzői estek Rejtő Jenőtől Nóti Károlyon keresztül Vadnay Lászlóig ''szegélyezik'' utamat. De legfőbb örömöm, - talán nem szerénytelenség leírni a szót - misszióm a pesti szórakozás történetét feldolgozó sorozat.” – vallja témaválasztásairól. Ennek eddig bemutatott részei közt megtaláljuk többek között az Egy ház a körúton, Amiről a pesti Broadway mesél, Ligeti legendák, Randevú a Royalban című két-két részes műveket.
1995-ben sugározta a Magyar Televízió a Pódium Irodalmi Kabaréról és Békeffi Lászlóról szóló két epizódot Szemben a Lánchíd oroszlánja címmel.
1996-ban készült el a Salamon Béla életét feldolgozó Aranyoskáim című kétrészes tévéjáték, amelyet 1997-ben láthatott a Néző.
1994-1997-ig részt vett Vámos Miklós Lehetetlen című produkciójában is.
Mindezek mellett egyik kitalálója és a kezdetektől felelős szerkesztője volt az Uborka című politikai bábkabarénak. 1999 óta szabadúszó rendezőként tevékenykedik és tanulmányokat ír szűkebb szakterületéről, a média intézményeiről, a tömegkommunikációs szervezetek vezetéséről.
Jelenleg Vonat a Pokolból című játékfilmje tervén dolgozik.

Tagja a Filmművész Szövetségnek, vezetőségi tagja a Mozgókép Rendezők Céhének, valamint a FILMJUS Egyesület vezetőségének és a FILMJUS Alapítvány Kuratóriumának.
Esetenként mint külső szakmai konzulens működik a Szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Budapesti Kommunikációs Intézeténél, magánvállalatoknál.

Díjak, kitüntetések:

SZOT-díj Balázs Béla-díj (1998)