Benke Valéria

 

a Magyar Rádió, ill. a Magyar Rádió és Televízió elnöke (1954. 08-1956. 10.; 1957. 08-1958. 01.)

Gyönk (Tolna vm.), 1920. 06. 26.

Tanulmányai:

Szegedi Tanítóképző, tanító (1939-1943)

MKP debreceni pártiskolája (1945)

Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, okleveles középiskolai tanár (1952-1957)

Életútja, munkahelyei:

• Részt vesz a munkásmozgalomban (1936-tól)

• Belép a Szociáldemokrata Pártba (1941)

• Belép a Kommunisták Magyarországi Pártjába (1944)

• Gádoron tanítónő (1943-1944)

• A szovjet csapatok bevonulása után,a Szegedi Területi Szakmaközi Bizottság titkára (1944)

• MKP budapesti pártiskola, tanár (1945-1946)

• Kőbányai majd a Budapesti Pártbizottság munkatársa, majd titkára (1946-1948)

• Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőség Káderosztályának munkatársa (1948-1950)

• Nagy-Budapest országgyűlési képviselője (1949-1953)

• Tolna megye országgyűlési képviselője (1958-1967)

• Budapest 34. választókerület országgyűlési képviselője (1967-1971)

• Budapesti Népfrontbizottság tagja (1949-től)

• Országos Béketanács titkára (1950-1954)

• Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének póttagja (1951.03-1954.05.)

• Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja (1954.05-1956.10.)

• Magyar Rádió elnöke (1954.08.16-1956.10.)

• Magyar Rádió elnökhelyettese, kormánybiztosa (1956.11-1957.07.)

• Magyar Rádió és Televízió elnöke (1957.08-1958.01.)

• Művelődésügyi miniszter (1958.01.28-1961.09.13.)

• Társadalmi Szemle (MSZMP elméleti folyóirata) szerkesztőbizottságának vezetője, ill. elnöke (1961-1988)

• Elnöki Tanács tagja (1967.04-1971.05.)

• MSZMP PB tagja (1970.11.28-1985.03.28.)

• MSZMP KB. Agitációs és Propaganda Bizottság tagja (1970-1985)

Benke Valéria - Komócsin Zoltán és Lakatos Éva javaslatára került - 1954. augusztus 16-án a Magyar Rádió élére. Az intézmény ekkor már hosszú ideje vezetési válságban volt, amelyet a koncepciós perek atmoszférája és az ennek megfelelő káderpolitika okozott; alkalmas és jó vezetőket vittek el a Rádiótól. Föloldhatatlan ellentétek keletkeztek abból, hogy a politikai vezetés más várt el a Rádiótól egészében is, az egyes műsoroktól is, mint amit a rádiósok java, jó meggyőződéssel, megérlelt koncepcióval szükségesnek és hasznosnak tartott. Mindennapos volt az aprólékos beavatkozás, az utasítgatások, az egyes műsorok szereplőinek, résztvevőinek felelősségre vonása. 1954 őszére, 1955 elejére a politikai zűrzavar teljessé vált.
Benke Valériának –következetes, a rádiósok mellett kiálló – magatartásával, vezetési stílusával sikerült elérnie, hogy elfogadták, mellé álltak az intézmény hangadó munkatársai.

Az 1956. októberi véres eseményeket a Rádió épületében élte át, az épület védelmét vállaló rádiósokkal, ahonnan végül egy véletlen folytán jutott ki, a Rádió akkori vezető munkatársaival.

A konszolidáció után, felismerve az új médium jelentőségét, Benke Valéria hozzálátott a Rádión belül működtetett Televíziós Főosztály felállításához.
Rádiós mintára kijelölte a fontosabb műsorkészítési területeket, majd 1957. november 14-én kinevezte – osztályvezetői beosztásban– a négy nagy szervezeti egység vezetőjét:
-Kovács Béla a Gyermek és Ifjúsági terület
-Koós Béla az Aktuális műsorok (politika, sport)
-Szűcs Andor a Művészeti és Irodalmi Osztály (zene, irodalom, dramaturgia, színház)
-Zsurzs Éva a Stúdió Osztály (rendezők, operatőrök, asszisztencia, színészegyeztetés)

December elején Kulcsár Ferencet kinevezték a Magyar Televíziót felügyelő alelnöki posztra s ezzel a kísérleti szakasz után megkezdődött a Magyar Televízió önálló, hivatalos működtetése is.

Díjai, kitüntetései:

Magyar Népköztársaság Érdemrend V. fokozat (1948, 1952)
Szocialista Hazáért Érdemrend
Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1955)
Koreai NDK Állami Zászlórendjének I. fokozata (1955)

Forrás: „Sokakkal együtt van részem…” Rapcsányi László interjúja (Valóság 1984. 10. sz.), Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1998. Budapest, Kovács Béla szóbeli információja