Bérkes Zsuzsa

 

az MTV elnöke (1987. 01. 01-1989. 12. 31.)

Pécs, 1935. április 1.

Tanulmányai:

Gépipari Technikum Pécs (1949-1953)

Zipernovszky Károly Műszaki Főiskola Pécs (1955-1957)

Újságíró Iskola Budapest (1961-1963)

Politikai Főiskola nemzetközi szak (1971-1975)

Zrinyi Miklós Katonai Akadémia távközlési szak (1981-1983)

Munkahelyei:

• Mecseki Szénbányászati Tröszt Pécsbányatelepi Üzem (1953-1955)

• Magyar Rádió Pécsi Stúdiója (1955-1956)

• Magyar Posta Rádió és Televízió Műszaki Igazgatóság Pécsi Rádióállomás (1956-1957)

• Magyar Rádió Pécsi Stúdiója, majd Budapest (1957-1984)

• MSZMP KB alosztályvezető, osztályvezető helyettes (1984-1987)

• A Magyar Televízió elnöke (1987-1989)

• Mint a Magyar Televízió mindenkori elnöke, az MSZMP KB tagja volt (1988. május 20-1989. augusztusáig)

Bereczky Gyula élete összefonódott a magyarországi rádiózással és televíziózással.

Első munkahelye – szakképzettségének megfelelően – a Mecseki Szénbányászati Tröszt Pécsbányai Üzeme volt, de rövidesen kapcsolatba került azokkal, akik a Magyar Rádió Pécsi Stúdióját építették. A kísérleti adások beindításában már technikusként részt vett, majd az Újságírói Iskola elvégzése után szerkesztő-riporter lett. 1956-ban áthelyezték a Posta Rádió és Televízió Műszaki Igazgatóságára, azaz a Pécsi Rádióállomásra. Itt a sugárzással kapcsolatban olyan tapasztalatokat szerzett, amelyeket egész pályafutása során hasznosíthatott. (Különös élménye életének, hogy szakmai elöljárója az a Marczal János lett, aki a rádiózás hőskorában, a kísérleti adások idején egy bútor-szállító kocsiból, „egy dalt énekelt.”)

1957-ben visszakerült a Magyar Rádió Pécsi Stúdiójához, de akkor már kizárólag újságírói munkát végzett.
A napi hír- és magazin műsorok mellett számos dokumentum műsort készített. Ezek között a legkiemelkedőbb a Sárika lámpása című volt, amelyet az akkori vezetés Pécsett nem, de a Kossuth adón sugározni engedett. Alkotótársaival – Dolgos Jánossal és Bánkúti Gáborral több kitüntetést kapott, és szinte valamennyi irodalmi folyóirat átvette az anyagot. A műsor sugárzását követően Tömpe István azonnal áthelyezte Budapestre Bereczky Gyulát.
A Krónika család kialakítása lett a legfőbb feladata, s a hazai és külföldi tudósítói hálózat kiépítése mellett hajnali szerkesztő és műsorvezető volt.
1976-ban a Magyar Rádió szerkesztőségvezetője, főszerkesztő-helyettese, majd információs főszerkesztője lett.
Több mint három évtizedes rádiós múlt után kapott felkérést arra, hogy aktívan szerepet vállaljon a politikai apparátus munkájában. Az MSZMP KB alosztályvezetője, majd osztályvezető helyetteseként a sajtó, a rádió, a televízió munkáját segítette, elemezte.

Bereczky Gyulát 1987. áprilisában nevezte ki a kormány a Magyar Televízió elnökévé. A rendszerváltást közvetlenül megelőző, ellentmondásokkal teli időszakban vezette az intézményt.

Elnöki tevékenysége során:
-Bevezette a hétfői adásnapot, 1987. májusától (addig hétfőn nem sugárzott adást a Magyar Televízió)
-1987. decemberétől a kettes adót teljes műsoridejűvé tette.
-Az 1-es és 2-es program élére program-igazgatókat nevezett ki, s megkezdődött a két program pénzügyi szétválasztása, önálló gazdálkodása.
-Engedélyezte a „Nap tévé” működését az MTV2 csatornáján.
-A Magyar Televízió történetében először élőben közvetítették karácsonykor az éjféli misét a Mátyás templomból.
-Ahogy élénkült a belpolitikai élet, úgy váltak tartalmasabbá és színesebbé a politikai műsorok; az Országgyűlés üléseiről már nemcsak ötven perces napi összefoglalókat sugárzott az MTV, hanem élő adásban lehetett figyelemmel kísérni a törvényhozók munkáját. Az MSZMP KB üléseiről – az MTV fennállása óta először – adott élő, három kamerás közvetítést. (kivéve a zárt üléseket).
-Az elnök pénzt szerzett a megkezdett Bojtár utcai, korszerű gyártóbázis építkezésének befejezéséhez.

Bereczky Gyula elnökségének évei bonyolult, izgalmas, feszültségekkel teli időszakra estek. A rendszerváltás előkészítésének idején szinte naponta alakultak újabb és újabb pártok (52), és valamennyien ki akarták sajátítani az egyetlen Magyar Televíziót. Ezt sikerült megakadályozni, a kiegyensúlyozott tájékoztatás jegyében a feszültségeket kezelni.
Az elnök legfőbb célja 1988-tól az MTV működőképességének fenntartása, értékes produkciók gyártása volt. Ezt bizonyították a valódi értékeket hordozó Veszprémi, Kőszegi és Miskolci Tévészemléken bemutatott dramatikus művek, szórakoztató, gyermek és ifjúsági, valamint dokumentumfilmek.
Az MTV programjainak színvonala a legbonyolultabb időszakban sem csökkent, s ezt mindaz a szellemi kapacitás biztosította, amely a Magyar Televízió szakemberállományát ebben a periódusban is jellemezte.

Egyéb publikációi:

Tájak, gondok, emberek – Kossuth Kiadó 1964. /Dokumentum riportjai írott változata/
Tájak, gondok, emberek – Kossuth Kiadó 1968.
Kortárs c. folyóirat, 1977, 1978, 1979. - évi 2-3 publicisztika
Jelkép c. folyóirat, 1971, 1972, 1973. (Szakmai tanulmányok a hírmagazinok szerkezetéről Magyarországon és Nyugat-Európában)

Díjai, kitüntetések:

A Magyar Rádió elnökének Nívódíját 17 alkalommal nyerte el, hír, dokumentum és magazin műsoraiért, körkapcsolásos politikai események közvetítéséért.
Kormánykitüntetések:
- Munka Érdemrend bronz fokozat (1965)
- Munka Érdemrend ezüst fokozat (1976)
- Munka Érdemrend arany fokozat (1985)
- Haza Szolgálatáért - 3 aranyérem
- Április 4-e Érdemrend (1986)

Forrás: Szakmai önéletrajz, személyes interjú