Föld Ottó

gyártásvezető

Budapest, 1924. október 18. – Budapest, 2002. február 21.

Munkahelyei:

• Gabona- és Nagykereskedelmi Vállalat

• Budapest Szabad Színház

• Városliget Filmgyár (1949)

• Magyar Televízió (1972)

• Színház- és Filmművészeti Főiskola Filmfőigazgató helyettes (1975-1978)

• MAFILM igazgatója (1978-1984)

Édesapja, Feld Mátyás színházigazgató volt. Egyetemi tanulmányait Szegeden kezdte volna, de édesapja betegsége miatt Budapesten vállalt munkát egy Gabona-és nagykereskedelmi Vállalatnál. Közben a Szabad Színház titkára volt a Városligetben. 1948-től dolgozott a Magyar Filmgyártó Vállalatnál, ahol anyagkönyvelő gyakornokként kezdte Szabó Árpáddal, Fehéri Tamással, majd a Filmgyár produkciós ellenőrzési irodáját vezette és pénztárosként is tevékenykedett. 1954-től felvételvezető, majd gyártásvezető. Már a kezdeteknél Várkonyi Zoltánnal, Fábry Zoltánnal dolgozott olyan híres filmekben, mint a Dandin György és a legendás Körhinta. Amikor újhelyi Szilárd vezetésével megindul az I-es Stúdió Ő lett ennek az alkotóközösségnek a főgyártásvezetője. Itt olyan filmek születtek, mint a Szinbád, a Szerelem, a Tanú vagy a Pacsirta. A stúdiórendszer megszüntetésekor a Játékfilm Főosztály vezetője lesz, erről azonban hamar lemond és Szinetár Miklós fölkérésére az Irodalmi és Drámai Főszerkesztőség helyettes vezetőjévé nevezik ki. Ebben az időszakban közel 100 dramatikus mű készül évente! A Filmművész Szövetség elnökségi tagjaként Ranódi Lászlóval megszervezi az első Pécsi Filmszemlét. A Film Főigazgatóságon és a MAFILM Igazgatójaként is a filmgyártás infrastruktúrájának korszerűsítésén dolgozik. A Róna utcai és a Pasaréti műtermeket korszerűsítteti, ahol éveken keresztül itt készültek a jelentősebb televíziós produkciók is. A fóti gyártóbázis kialakításával lehetőség nyílt nagy díszletkomplexumok megépítésére, külföldi produkciók fogadására. A szakmában elterjedt, hogy „a Magyar Hollyvood” megteremtésén fáradozik.
Tanított a Színház és Filmművészeti Főiskolán, ahol 1975-ben gyártásvezetői szakot indított. 1991-től kitalálója, létrehozója és elnöke a Korda Sándor Film-és Televíziós Produceri Alapítványnak. Gyártásvezetői képzésén produceri szemléletet tanított, álma volt, hogy Magyarországon ismét produceri szemléletű mozgóképgyártás alakuljon ki.

Az általa is jegyzett kötetek:

Producerek egymás között (szerkesztő, 1994)
Fénytörések - Kalandozás a film körül (1995)
Bohémvilág (1996)

Játékfilmjei:

Csendes otthon (1957)
Dani (1957)
Ház a sziklák alatt (1958)
Szent Péter esernyője (1958)
Dúvad (1959)
Szombattól hétfőig (1959)
Az arcnélküli város (1960)
Próbaút (1960)
Két félidő a pokolban (1961)
Angyalok földje (1962)
Pacsirta (1963)
Karambol (1964)
Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (1964)
Húsz óra (1965)
Szentjános fejevétele (1965)
Szerelmes biciklisták (1965)
Hideg napok (1966)
Egy szerelem három éjszakája (1967)
A múmia közbeszól (1967)
Nyár a hegyen (1967)
Fejlövés (1968)
Holdudvar (Bajusz Józseffel, 1968)
A Pál utcai fiúk (Bajusz Józseffel, 1968/ magyar-amerikai)
Imposztorok (Gulyás Lajossal, 1969)
Isten hozta, Őrnagy úr! (Bajusz Józseffel, 1969)
A nagy kék jelzés, avagy a hűség jutalma (1969)
Sirokkó (Bajusz Józseffel, 1969)
Virágvasárnap (Mészáros Évával, 1969)
Arc (Forgács Lajossal, 1970)
Égi bárány (főgyártásvezető, 1970)
Én vagyok, Jeromos! (főgyártásvezető, 1970)
Érik a fény (főgyártásvezető, 1970)
Kitörés (főgyártásvezető, 1970)
Staféta (főgyártásvezető, 1970)
Szép leányok, ne sírjatok! (főgyártásvezető, 1970)
Hahó, Öcsi! (Kiss Lajossal, 1971)
Még kér a nép ( Bajusz Józseffel, 1971)
Meztelen vagy! (Bajusz Józseffel, 1971)

Forrás: Új Filmlexikon 2006-06-26, Filmvilág.hu, Volt egyszer egy filmgyár /www.merliner.net/