Halassy Gábor

szerkesztő

Budapest, 1955. július 6.

Tanulmányai:

Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, magyar nyelv- és irodalom – népművelés szak (1975-1981)

MÚOSZ Újságíró Iskola, művelődéspolitikai szakújságíró (1981-1982)

Munkahelyei:

• Szövetkezeti Hírlap – újságíró gyakornok

• Magyar Televízió Híradó (1982-1998)

• Magyar Rádió (1998-2006)

• Zalaegerszegi Televízió (2002-től)

Édesapja hivatását választva már 1974-től újságírói pályára készül. Egyetemistaként az Ipari Szövetkezetek akkor országos lapjánál dolgozik, megismerkedve a szakma valamennyi állomásával, beleértve a nyomdai munkát is. Itt tanulja meg a különböző műfajokat. Hat év alatt több száz tudósítása, interjúja, riportja jelenik meg.
Sikeres újságíró iskolai szakvizsgája után a vizsgabizottság egyik tagja, a Tv Híradó főszerkesztője, Matúz Józsefné ott helyben állást kínál neki a Híradónál.
1982-ben és 1983-ban Budapesten ismerkedik a televíziózással: tapasztalt kollégákkal jár forgatásokra, majd önállóan készít riportokat. 1983 őszén megbízzák az akkor szerveződő Nyugat-dunántúli tudósítói iroda vezetésével, amelynek Zalaegerszegen volt a székhelye. A Híradó önálló tudósítói hálózat megszüntetésekor, 1998-ban fejezi be munkáját a Magyar Televízióban. Tudósítóként mintegy ötezer riportot készít mindenekelőtt a Híradónak, majd A Hét és a Parlamenti Napló számára is.
1998-tól a Magyar Rádió nagykanizsai stúdiójához kerül, és egészen annak megszüntetéséig, 2006 decemberéig szerkesztő-riporterként dolgozik.
2007 januárjától a Zalaegerszegi Televízió munkatársa, emellett 2002-től a megyei napilap vasárnapi kiadásának jegyzetírója.
Tevékenységét több szakmai díjjal – két MTV elnöki nívódíjjal, Kiváló Munkáért kitüntetéssel, a Magyar Rádió elnöki díjával –, valamint 1987-ben a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával ismerik el.
Munkájában az egyik legfontosabb szakasznak tartja, amikor Híradósként végigkísérhette a bakonyi bauxitbányászat felszámolását és a Hévízi tó megmentését, és hogy megörökíthette a rendszerváltás vidéki eseményeit. Ugyanakkor – a nyolcvanas évek végén – érzése szerint talán hozzájárult az új stílusú, modernebb híradózás megteremtéséhez, hiszen kollégájával, Zóka Gyula operatőrrel korábban olyan szokatlan képi és műfaji megoldásokkal próbálkoztak, amelyek ma az alapvető „szakmai protokoll” elemei.
A híradózás mellett 1995-ben és 1999-ben társszerzője és szerkesztője a Ki kicsoda Zalaegerszegen?, 1996-ban és 2000-ben pedig a Ki kicsoda Zala megyében? c. életrajzi kislexikonnak.

Forrás: Dunavölgyi Péter