Horváth J. Ferenc

 

újságíró, szerkesztő

Újpest, 1930. november 22. – 2000. március 9.

Tanulmányai:

Szövő szakmunkás

Kereskedelmi Érettségi

MSZMP Párfőiskola (1964)

Munkahelyek:

• Magyar Pamut (1945-1949)

• Állami Lapkiadó Vállalat Friss Újság (1949)

• BM (Határőrség című lap) (1950-1957)

• Kisalföld című lap (1957-1960)

• Magyar Televízió (1960-1962)

• Magyar Televízió (1964-1985)

Újságíró, szerkesztő, főszerkesztő-helyettes. Tizenöt évesen kezdett dolgozni szövőipari szakmunkásként, majd kereskedelmi érettségit tett. Az MSZMP pártfőiskoláját 1964-ben végezte el. 1949-ig a Magyar Pamutnál dolgozott, innen került a Friss Újsághoz, 1950-ben a Határőrség c. laphoz, 1957-ben a Kisalföldhöz. 1960-tól a Magyar Televízió alkalmazottja lett. A politikai adások főszerkesztőségén, a TV Híradó szerkesztőségében szerkesztőként, ezt követően 1968-tól osztályvezető-helyettesként, majd 1972-től osztályvezetőként, végül 1975-től főszerkesztő-helyettesként látta el feladatkörét. Televíziós munkái mellett rendszeresen publikált a nyomtatott sajtóban is.
1986-ban, nyugdíjazása után a Veszprémi Városi Televízió munkájában is részt vett. 1989-től a Munkáspárt lapjának, a Szabadságnak volt az első főszerkesztője.
Tagja volt a MUOSZ-nak.

Jelentősebb munkái:

Titkos küldetésben – (1976) op.: Hadházy László
Az ítélet – (1976) op.: Butskó György és Edelényi Gábor
GG-dosszié – (1978) op.: Fülöp Tibor
Watergate és a valódiak – (1979) op.: Csák István és Fülöp Tibor

Díjak, kitüntetések:

Árvízvédelmi Emlékérem (1954)
Közbiztonsági Emlékérem (1955)
Munkaérdemrend ezüst fokozat (1968)
Rózsa Ferenc-díj

Forrás: Dunavölgyi Péter – Varga SM