Jurányi Anna Zsuzsanna

újságíró, szerkesztő

Balassagyarmat, 1947. július 20.

Tanulmányok:

Szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, magyar nyelv- és irodalom-történelem szak (1966-197l)

MÚOSZ Újságíró-iskola (1972-1974)

Beszédtechnika Stúdió (Magyar Televízió) (1976-1977)

Munkahelyek:

• Nagykáta, Ipari Szakmunkásképző Intézet (1970-1971)

• Csongrád Megyei Hírlap (1971-1976)

• Magyar Televízió (1976-2001)

• Mende község Önkormányzata (2002-től)

Első cikkei még egyetemista korában jelentek meg a Pest Megyei Hírlapban. Tanári diplomájának megszerzése után fél évig tanított magyart és történelmet a Nagykátai Ipari Szakmunkásképző Intézetben, közben megpályázta a Csongrád Megyei Hírlap által meghirdetett újságírói állást: 1971-1976-ig a napilap Hódmezővásárhelyi szerkesztőségének munkatársa volt. 1974-ben jeles eredménnyel diplomázott a MUOSZ kétéves újságíró iskolájában.

Amikor a Magyar Televízió Híradó kezdte kiépíteni vidéki tudósítói hálózatát, Miskolc és Debrecen után 1976-ban a szegedi és a pécsi irodákhoz kerestek munkatársakat. Matúz Józsefné Híradó főszerkesztő a szegedi újságírók közül Őt is próbafelvételre és híradós gyakorlatra hívta Budapestre. Elnyerte az állást, így a magyar televíziózás történetének első (és sokáig egyedüli) női vidéki tudósítója lett. Az itt töltött évek alatt a TV-Híradó Dél-Alföldi tudósítója (riporter, műsorvezető, a szegedi szerkesztői iroda vezetője). Beszédtechnikát Fischer Sándor tanár úr bemondó-képző stúdiójában tanult.

Kezdetben Végh László operatőrrel, később Fodor Dezső, majd Fodor Balázs operatőrrel tudósította a Híradó nézőit Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megye életének történéseiről. Munkájukat a stáb másik két tagja, gyártásvezető (gépkocsivezető-technikus) és műsorszervező segítette. Emlékezetes és erőtpróbáló tudósítói feladat volt a gyakori olaj és gázkitörésekről, a hóviharokról, az ár- és belvizekről Híradó-filmet forgatni, valamint a rendszerváltás izgalmas politikai eseményeit és a határnyitások következményeit (embercsempészet, szesz- és benzinturizmus, kgst-piacok, stb) közvetíteni, kommentálni.

A világsajtóban elsőként tudósított 1989 decemberében a romániai forradalom kitöréséről, az első menekültek határátlépéséről.

1985-től rendszeres műsorvezetője is volt a Híradónak. Csaknem két évtizedes híradós munkásságát két fesztiváldíjjal, több nívódíjjal és kiváló munkáért kitüntetéssel ismerték el.

1994-ben saját kérésére áthelyezték az MTV szerkesztői állományába, így hosszabb, elemző riport- és dokumentumfilmeket, portrékat, szociográfiákat készíthetett a Gazda-tv, a Tízórai, a Vallási Stúdió, valamint 1990-2000 között az Új Reflektor Magazin számára, ez utóbbinak rendszeres műsorvezetője is volt. 1998-tól az MTV Regionális és Nemzetiségi műsorainak szerkesztőségi állományába került, ahol az Aranyfüst című magazin munkatársa lett.

1998-2002 között az Új Magyarország napilap, a Szabad Föld, az Új Magyar Vidék és más hetilapok újságírója volt.
Időközben – 1996-tól – külsősként dolgozni kezdett a Duna Televízió Gazdakör című műsorában (és más magazinműsorokban). Évekig publikált az Ez a Hét című hetilapban, a Szabad Föld, az Új Magyar Vidék és más újságokban. Duna Televíziós szerkesztő riporteri tevékenységét és újságírói hivatását nyugdíjas éveiben is aktívan folytatja.
2002-2006-ig A Tápiómenti Együtt című (Pest megye 6. sz. választókerület ) közéleti havilap szerkesztője, főmunkatársa. 2002-től Mende község önkormányzati képviselője, 2006-ban újraválasztották. 1972-től MÚOSZ-tag, 1994-től a Magyar Újságírók Közösségének tagja.

Riport-dokumentum filmek:

Dokumentum-riport sorozat: A kézsebészeti műtőasztal története (1981-1982), fesztiváldíjas alkotás
Környezetszennyezés Apajpusztán, Magyar Televízió Natúra Környezetvédelmi magazin (1988)
Falu-szociográfiai riport sorozat, Magyar Televízió Új Reflektor Magazin (1990-2000)
Tanyasi olvasókörök a vásárhelyi pusztán, dokumentumfilm Duna TV (2000)
Honnan jöttünk és hová megyünk? – portré film Szenti Tibor néprajzkutatóról, (Duna TV 200l)

Díjak, kitüntetések:

22. Miskolci TV-fesztivál – Híradófilm kategória díja (1982)
28. Miskolci TV-fesztivál – Híradó- rövid riport kategória díja (1988)
Televíziós Nívódíj (1982 és 1988 között négy alkalommal)
Kiváló Munkáért kitüntetés (1983 és 1984)
A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának Nívódíja (1985)
A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata (1988)
A Határőrség Országos Parancsnokságának elismerő oklevele (1993)
A Duna Televízió elnökének Nívódíja (1999)

Forrás: Jurányi Anna