Koch Aurél

 

díszlet- és bábtervező, szcenikus, grafikus

Vác,1926. november 13 –2008.

Tanulmányai:

Műszaki szakiskolát végzett,
munkája mellett Gadányi Jenő festőművész, főiskolai tanár magántanítványa,
később NémethAntal színházrendező és esztéta mellett színpadtechnikáttanult.

Szakmai pályafutása:

1954-1956 között a budapesti Népművészeti Intézetben szakmai instruktorként dolgozott. Ezzel egy időben különböző színházakban szervezői stúdiómunkát végzett, s egyben a Bihari Táncegyüttes díszlettervezője is volt.
Illusztrációkat készített népmesékhez és bábjátékokhoz.
1957-ben jelent meg Kós Lajos társszerzővel A bábjáték technikája című könyvük.
1960-tól különböző tervezőirodákban dolgozott, többek között az Erőmű Tervező Vállalatnál makett-műterem vezető is volt.
1968-1973 között az NDK-ban, Halléban dolgozott egy tervező intézetnél, majd a Wittenbergi Elbe Elser Theater díszlet és bábtervezője volt.1972-től rendes tagja az NDK Képzőművész Szövetségének és a Nemzetközi Bábjáték Szövetségnek, az UNIMA-nak.
1973-ban hazatért, s a budapesti Bábszínház szcenikai vezetője lett. 1974-1986-ig volt a Magyar Televízió báb-és díszlettervezője. 1976-ban egy német céggel (Lévai és Hörcher) megtervezte az MTV Bojtár utcai Bábstúdiójának komplett szcenikáját.
1977-től aktivistája volt a Magyarországi Németek Országos Szövetségének.
1980–ban megalakult Képzőművészeti Szekció elnöke lett, és az 5., 6. Nemzetiségi Kongresszus küldötte. Munkásságáról a Tankönyvkiadó és a Szövetség szerkesztő-kiadásában önálló kötet jelent meg. Az ebben az időszakban kiadott német nyelvű szépirodalmi könyvek illusztrátora. Tagja a magyar Képző-és Iparművészek Szövetségének, alapító tagja az 1979-ben alakult Magyar Grafikusművész Szövetségnek.
1990-től kiállítás-rendező a Váci Madách Imre Művelődési Központban. 1991-1992-es tanévben a váci Zeneművészeti Szakiskolában művészettörténetet oktatott.

Pályája során nagy érdemeket szerzett a magyar bábművészet fejlesztésében. A témában szakkönyve és tanulmányai jelentek meg. Bábdíszleteit, bábterveit magas fokú grafikusi és szcenikai tudás jellemezi.

Televíziós díszlettervezői, szcenikusi munkáiból:

A Bojtár utcai Bábstúdió – komplett szcenikai tervezése, 1976;
TV Híradó III. Stúdió – Blue-box fixhorizont és mobil kommentátor asztalok tervezése;
Az I. és a II. bemondószobák – hátsóhorizont és kommentátor asztalok mobil tervezése;
Elnöki és elnökhelyettesi szobák belső bútorzatának tervezése;
Nemzetközi Zenei Tévéfesztivál – társalgó bútorzata és felfüggesztett monitorok tervezése;
Sportosztály – nemzetközi riporter helyszínek, kommentátorasztalok tervezése;
TV maci báb- és makett terve.

Díszlet- és bábtervezői munkáiból:

/-sorozat műsorok-/

Csúzli (1978)
Déli muzsika Ki mit játszik?
Korok, versek (1976)
Nótaműsorok
Országos Ady Endre prózamondó verseny (1977)
Ön hogyan döntene? (1984)
Pedagógus továbbképzés
Varázsgömb
Zsebtévé

/-bábjátékok-/

Minden egér szereti a sajtot (1979)
Kinizsi (1982)
Csipike, az óriástörpe (1982)

/-játékfilm-/

Az idő semmit játszik (1980) Kukori és a kandúrvarázsló (1983)

Kiállítások:

Miskolci Jelmez- és Díszlettervező Triennálé (1977, 1980, 1984)Szcenográfia (1980)
Műcsarnok (Dráma és tér) (1983)
Prágai Quadrennálé (1999)

Művészeti díjak, pályázatok, kitüntetések:

Der Sozialistische Arbeit – NDK (1972)
Elnöki Nívódíjak (Ady Endre vers-és prózamondó verseny díszleteiért (1978)
Kukori és a kandúrvarázsló című bábjáték báb-és díszletterveiért (1981)
A Perpetuum Mobile című sorozat Hang epizódjában végzett munkájáért (1982)
Az idő semmit játszik című játékfilm díszletterveiért (1986)
Szocialista Kultúráért (Nemzetiségpolitikai tevékenységért) (1983)
Nívódíj – „Az év legjobb gyermek kiállítása” – Petőfi Csarnok (1986)
Joannes Paulus. II. P.M. IN. HUNGARIA. XIV-XX. AVC. M’MC-érem ezüst fokozata (1992)
Századunk Tanúi című várostörténeti pályázat ösztöndíjának elnyerése „Proszcénium” jeligével, a váci amatőr színjátszó mozgalom feldolgozása napjainkig (1994)
UNIMA ezüstdiploma /Union Internationale de la Marionette/ - a 40 éves fennállás alkalmából kifejtett áldozatkész munkáért, amelyet a magyar bábművészet fejlődése és nemzetközi elismertetése érdekében évtizedeken át végzett (2002)

Forrás: Saját életrajz