Kovács Béla

főszerkesztő

Budapest, 1927. december 11.

Tanulmányai:

Pázmány Péter Tudományegyetem, magyar-német-francia tanári szak (1946-1950)
Magyar-német szakos középiskolai tanári diploma(1950)
UNESCO hat hónapos ösztöndíj(1964-1965)

Munkahelyei:

Magyar Rádió - műsortitkárság lektor, szerkesztő, a Műsortitkárság vezetője, majd az MR Ifjúsági Osztályán irodalmi műsorok szerkesztő (1950-1957)
Magyar Televízió főszerkesztő (1957. 11. 15 - 1987. 12.31.)

Változó elnevezéssel mindvégig a Magyar Televízió Gyermek- és Ifjúsági Szerkesztőségét vezette, fejlesztette, irányította, működtette, 30 éven keresztül szinte egyetlenként a sűrűn változó vezetői garnitúrában, nyugdíjba vonulásáig, 1987 decemberéig. Mivel a főszerkesztőség munkáját nem műfajok szerint, hanem a nézői korosztály alapján kellett megszervezni, olyan munkatársakra volt szükség, akik minden műfajban járatosak. Bálint Ágnes, Rockenbauer Pál, Békés József, Kelemen Endre. Katkics Ilona, Kende Márta, Kremsier Edit, Szabó Attila, majd a hetvenes évek fiatalításakor É.Szabó Márta, Takács Vera, Rózsa György, Gregorich András, Somhegyi Béla, Vadkerty Tibor, Zahora Mária... Volt idő, amikor a főszerkesztőség 150 munkatársa a TV műsorainak harminc százalékát biztosította.
Az alkotóműhely, amely speciális nevelési és szórakoztató célokat valósított meg, mindig teret adott a tehetségek felkutatásának. Ki mit tud, Ki miben tudós, Ki minek mestere, Riporter kerestetik, Fiatal közgazdászok vetélkedője, Szavalóversenyek, stb. Itt sok olyan tehetség tűnt fel, aki később jelentős személyiséggé vált a művészeti, kulturális életben és a médiában.
Kovács Béla 1961-ben részt vett az Iskolarádiók és Iskolatelevíziók római világkongresszusán. Ezt követően a nemzetközi tapasztalatok alapján eltervezték, megszervezték a magyar Iskolatelevíziót, amely tudatosan vállalt fel nevelési, ismeretterjesztési feladatokat. Tantárgyi (matematika, fizika, magyar irodalom, stb.) és pedagógiai tanácsadó műsorokat is készítettek. (Szülők iskolája, Családi Kör) Az új szervezeti egység vezetésével Kelemen Endrét bízták meg, aki pedagógia szakos bölcsészdiplomával rendelkezett.
A Filmgyárral való együttműködés példájaként jött létre a Tenkes kapitánya, a Tüskevár és a Bors c. filmsorozat, valamint a Kincskereső kisködmön, amelynek A kis Bicebóca c. epizódja – Katkics Ilona rendezésében – elnyerte a müncheni Prix Jeunesse fesztivál nagydíját. A közös munka leglátványosabban azonban az 1970-es évek elején kialakított saját dramaturgiai műhelyben realizálódott, amelyet Békés József vezetett. Ez a számos nemzetközi díjat szerzett szervezeti egység rövidesen meghatározó szerepet követelt magának a gyerekeknek szánt film, tévéjáték, színházi műsorok készítésében. Néhány példa az itt készült filmekből: Dunai Hajós, Utazás a Holdra, A csillagszemű juhász, Ebéd, A palacsintás király, Le a cipővel, A kisfiú és az oroszlán, a Bonca filmek, Tündér Lala, Az eltüsszentett birodalom, A fantasztikus nagynéni, Keménykalap és krumpliorr (amely Hollywoodban megnyerte a fesztiváldíjas gyermekfilmek nagydíját), és sorolhatnánk.
Különösen termékeny együttműködés jött létre a nagy animációs műhelyekkel: Magyar népmesék, Mátyás király mesék, Magyar történelmi mondák, Magyar fabulák, Frakk, Vizipók, Kukori és Kotkoda, Pom-pom, a Nagy Ho-ho–horgász, a Mirr-Murr, a Kockásfülű nyúl, a Legkisebb ugrifüles, a Leó és Fred, a Sebaj Tóbiás, Stop, Varjúdombi mesék és sok más sorozat. A televízió belső műhelyeiben kiváló bábfilm sorozatok készültek már a legkorábbi évektől. Mi újság a Futrinka utcában? Mazsola, Mazsola és Tádé, Sündisznócska, Dörmögő Dömötör sorozat, Csupafül, Süsü, a sárkány.
A Főszerkesztőség rendszeresen ápolta kapcsolatait az Országos Pedagógiai Intézettel, a gyermek és ifjúsági szervezetekkel, iskolákkal, egyetemekkel, a Népművelési Intézettel.
A Gyermek, Ifjúsági és Oktatási Műsorok Főszerkesztősége megszervezte és rendszeresen megtartotta az egri oktató televíziós nemzetközi konferenciát – nyugati és keleti tévés szakemberek részvételével, műsorbemutatóval és hasznos eszmecserével. Kőszegen pedig sikerült sorozatosan megrendezni a gyermek és ifjúsági műsorok hazai fesztiválját – pedagógusok, írók, művészek, újságírók és tévések közreműködésével – bemutatókat, vitákat tartva.
1958-ban Kovács Béla a csehszlovák, lengyel és NDK-ás kollégákkal megalapította az Intervízió gyermek és ifjúsági szekcióját, amelynek munkájában tevékenyen részt vett, ugyanúgy, mint az Eurovízió hasonló szekcióiban. Zsűri tag lehetett a müncheni Prix Jeunesse, a pozsonyi Prix Danube fesztiválokon, amelyeken az MTV filmjei, műsorai több nagydíjat, oklevelet, különdíjat nyertek.
Kovács Béla főszerkesztőként nem készített műsort. Vallotta, hogy a vezetői pozíció összeegyeztethetetlen a saját műsorkészítéssel. S ezt be is tartotta.
Nyugdíjba vonulásakor, 1987 végén, egy működő, szervezett alkotóműhelyt, szerkesztőséget hagyott maga mögött.
Az általa rendelt és elfogadott műsorok, filmek, rajzfilmek azóta is szerepelnek a különböző tévék műsorán, és a társadalom minden szegmensében jelen vannak ennek az időszaknak élő, rajz és bábfigurái

Díjak, kitüntetések:

Szocialista Kultúráért (1953)
Az Oktatásügy kiváló dolgozója(1961)
Munka Érdemérem(1963)
Munka Érdemrend Arany fokozat (1968)
Ifjúságért Érdemérem(1973)
Aranykoszorús Törzsgárda Jelvény (1975)
Aranygyűrűs Törzsgárda(1980)
A Szocialista Televízióért Emlékérem(1982)
Állami Ifjúsági Díj(1984)
35 éves Törzsgárda Jelvény (1985)
Szocialista Magyarországért Érdemrend(1987)

Forrás: Szakmai önéletrajz, személyes interjú