Molnár György

 

rendező, forgatókönyvíró

Budapest, 1948. június 21.

Tanulmányai:

Színház- és Filmművészeti Főiskola, rendező szak (1971-1975)
Tanárai: Keleti Márton és Makk Károly

MTV gyártásvezetői tanfolyama (1970)

Munkahelyei:

• Magyar Televízió (1966-tól)

1966-ban, érettségi után kezdett el dolgozni a Magyar Televízió elődjénél, a Magyar Rádió és Televíziónál.
1966-1967-ben először segédmunkás, illetve stúdiómunkás volt a Rádióban, közben ügyelőként dolgozott több rádiós produkcióban; rádió-riportokat is készített. Több éven keresztül írt jeleneteket, illetve néha dalszövegeket a Rádió Szórakoztató Osztálya számára.
1967-1969 között felvételvezetőként működött az MTV Irodalmi és Drámai Főosztályán.
1969-től először ügyelő, II. asszisztens, I. asszisztens, majd a rendező munkatársa lett a Drámai Osztályon, illetve a Művészeti Főosztályon (később Szórakoztató és Zenei Főszerkesztőség).
Főként tévéfilmekben, de a komoly-és könnyűzenei, tánc-és képzőművészeti műsorokban is dolgozott és dolgozik ma is.
1976-tól dolgozik rendezői beosztásban, először a Szórakoztató és Zenei Főszerkesztőségen, majd 1988-tól a Drámai Főosztályon.
A szak-főosztályok megszűnése után, a kilencvenes évek közepétől a Rendezői és Operatőri (ma: Operatőri és Rendezői) Osztály (ma: csoport) a munkahelye. Azóta főrendező, 2003-tól főmunkatárs.
Több száz különféle produkciót rendezett, eleinte zenei (komoly- és könnyűzenei), szórakoztató, ifjúság számára készült, később dramatikus műveket, - játékfilm–terjedelműt, tízegynéhányat ésöt mozifilmet.
Műveit sugározta szinte valamennyi európai ország tévéállomása, de az USA-ban, Kanadában, Kuvaitban, Kínában, Indiában és Ausztráliában is.
Néhány munkáját korábban betiltották, - „Lóden-show”, „Békestratégia”, „Örökkön-örökké”, „Vigyázat! Mélyföld!” stb.- ám később ezek is bemutatásra kerültek.
Hazai és külföldi fesztiválokon filmjeivel, mintegy negyven díjat nyert, Veszprémi Tévé Találkozó Fődíja (4-szer), különdíja (4-szer), Bergamo, Plovdiv fődíj (2-szer), a Magyar Filmszemlenégy díja (2000, 2011), Kamera Hungária játékfilm kategóriadíj (2001) stb.
A „Varázsló álma” című filmjét a New-York-i Modern Művészetek Múzeuma, Televíziós részlege örök időkre archiválta, -1990-ben.
Az „Anna Filmje” a Salerno-i Fesztivál nagydíját nyerte 1995-ben.
Az MTV Rt. Oktatási Osztálya egy-két évenként televíziós műsorkészítő-rendezőasszisztens OKJ-s tanfolyamot indított, amelynek, egy évtizeden keresztül,1996-tól Molnár György volt a vezető tanára, tanmenetének, programjának összeállítója. Esetenként az MTV Rt. gyártásszervezői tanfolyamán is tartott előadásokat.
Egyetemi docens, D.L.A. és Dr. habil. fokozattal, tanszékvezető a Magyar Képzőművészeti Egyetem Látványtervező Tanszékén, a mozgóképes tárgyak felelőse, többnek oktatója. Az Egyetemi Szenátus, illetve a DoktoriTanácstagja, doktoriskolai témavezető. A MAB szakértője.
Az FMS-nek (Fiatal Művészek Stúdiója) tagja volt az alapítástól a megszűnéséig. Amikor a nyolcvanas évek második felétől az FMS önállóvá vált, a művészeti tanács tagjává választották.
1995-től a Film-és Tévéművészek Szövetségének főtitkára, 2000-től alelnöke, 2005-ben újra választották társelnöknek.
MRC tag az alapítástól, vezetőségi tag 2000-ig. A FilmJUS elnökségének tagja az alapítástól, 1997-től.

Tévés-, illetve filmrendezői munkáiból:

„Lássuk a zenét!” Nemzetközi Zenei Rendezőversen (1976)
Egymillió FONTOS hangjegy sorozat (1976-1977, 1979)
Ha a zenekar is úgy dolgozna (1976)
Kukucsolás (1977)
Hímző bácsi (1977)
A szálkától az erdőig (1977)
Papírvilág (1977)
A pókhálótól a hajókötélig (1977)
Kövek (1977)
A gyúrható agyag (1977)
El Contor-Dean Reed (1977)
Őfelsége, a nő (1977)
Őfelsége, a férfi (1977)
Bolero (1978)
Milleneum, oh! (1978)
Addagio (1978)
Beteget vegyenek (1978)
Egy gyékényen (1978)
A tó titka (1978)
A plakátragasztó (1978)
Lift-rapszódia (1978)
Elek király, a székláb (1979)
Alfonshow (1979)
Lidérces álmok (1979)
Szevasz, öcsi (1979)
Ne adjatok rám aranyos palástot (1979)
Tüsszentés (1980)
A Dominó Kölnben (1980)
Régi muzsika kertje (1980)
Félkész cirkusz (1980)
Lóden-show (1980)
Claude Flagell (1980)
Akar velem játszani? (1982)
Népzenei és szórakoztató filmek a belgrádi és az újvidéki televíziók megbízásából (1981-82)
A debreceni Délibáb együttes (1982)
Ötödfélszáz énekek (1982)
A TV zenés Kínháza (1983)
Kisfilmek Alfonsóniából (1983)
Ugye nem felejtesz el (1983)
Békestratégia (1983)
„Hangos Húsvét napján” (1985)
Rafinált bűnösök (1985)
Vigyázat Mélyföld! (1985)
Örökkön-örökké (1986)
Televarieté (1986)
Megengedett sebesség 1-4 (1987-1988)
A varázsló álma (1988)
Alapképlet (1989)
Bekerítve (1990)
Vörös Vurstli (1991)
Vadkabát ízzel (1991)
Csépel az idő (1992)
Marcus Aurelius (Közjáték) (1992-1993)
Kosztolányi (Közjáték) (1992-1993)
Albérlet Cinkotán (1993)
Budapest Nagykávéház (1993); a R.A. I. számára
Anna filmje (1993)
A férfi, aki tetszik nekünk, sorozat (1993-94)
A magyar irodalom képes története 1-15 (1994)
Az istenek sohasem pihennek (1994)
Y.E.S. (1994); eurovíziós koprodukció
Három idegen úr (1995)
A szavak is elhalnak egyszer (1995)
Öt perc próza /18 részes mini-soroazt/(1995)
A rossz orvos (1995)
Benkő Gyula (1996)
Sok hűhó Emmiért (1998)
Mi, hárman (1998)
Mustra (1998)
Az én Petőfim (1998)
Időkerék (1999)
Egyszer élünk (2000)
Ahogy az álmokban van (2000)
Egy konok ember (2000)
Színország kapujában (2000)
Világszám! Eötvös Cirkusz (2000)
Pont, pont, vesszőcske (2000)
Húzd! (2000)
A beszéd mérnöke (2000)
Szikrát kell vetni (2001)
Karácsony verse (2003)
Kabaré Dublinban (2004)
A Rádiókabaré útjai (2004)
Gázláng (2004)
Nem történik semmi (2004)
Ólomálom (2005)
Tavasz, nyár, ősz, (2007)
A pince (2008)
Mondom a magamét /kabaré sorozat/ (2009)
Ki/Be Tawaret (2010)

Színházi rendezéseiből:

Körmagyar – Miskolci Nemzeti Színház (1991)
Szeretlek Cirkusz – Szolnoki Szígligeti Színház (1994)
Hypolit a lakáj - Győri Nemzeti Színház (1997)
SztárcsinálókBékéscsabai Jókai Színház, Agria Játékok, Eger (2002, 2003)
Gázláng - Soproni Petőfi Színház (2003)
Artista História – Fővárosi Nagycirkusz (2006)
Casting- Soproni Petőfi Színház (2006)

Publikációiból:

/-cikkek, tanulmányok-/:

Rádió és Televíziós Évkönyv (televíziós tematika) 1970-1976
Rádió és Televízió Újság, Televíziós arcok, önálló rovat, sorozat 1969-1976
Kritika (a mozgóképkultúráról, a televíziózásról) 1980-1981
Filmkultúra (forgatókönyv) 1986
Premier (Jancsó Miklósról, Csáth Gézáról) 2001, 2002
Kortárs (Esszé Gelléri Andor Endréről) 2006
Filmvilág (TanulmányTrauner Sándorról) 2006
Szemelvények Molnár Györgyről íródott (magyar nyelvű) cikkekből, tanulmányokból, stb.
Rádió és Televíziós Évkönyv 1977-1989
TV Könyv 1988
Filmlexikon;
Magyar Rendezők könyve 1999
MTV Bevezető kisfilm a „Molnár György filmjeiből” sorozat elé 2004
Játékfilmek 1931–1998 (2004)
Új Filmlexikon 2005
Fotókiállítás Molnár György. filmjeiből 2006, 2008
"Hol élsz Te?" portréfilm M. Gy.-ről– MTV (2009)
"Hogy volt"A rendező: Molnár György – MTV (2010)

Fesztiváldíjas munkáiból:

Nemzetközi Zenei Rendezőverseny (1976) Budapest, III. Díj
Egymillió FONTOS hangjegy (1978) - Veszprémi Tévé Találkozó, Rendezői különdíj, 1978
Egymillió FOLTOS hangjegy (1979) – Veszprémi Tévé Találkozó: fődíj, 1980
Akar velem játszani? (1982) – Veszprémi Tévé Találkozó: fődíj, 1983
Vigyázat Mélyföld! (1985) – Veszprémi TévéTalálkozó: Puck(szórakoztató) fődíj, 1989
Örökkön-örökké (1986) – a Magyar Film és Tévékritikusok díja, 1987
A varázsló álma (1988) –Veszprémi Tévéfesztivál: fődíj és díszlettervezői különdíj Dévényi Ritának, 1988 ; - Plovdivi Nemzetközi Tévéfesztivál: Ezüstszelence díj és intervíziós fődíj, 1989; - The World Television Festival New York: beválogatva a Modern Művészetek Múzeumának örök archívumába (1990)
Alapképlet (1988) – Veszprémi Tévéfesztivál rendezői díja és a legjobb epizódalakítás Faludi Lászlónak, 1989; - Plovdivi Nemzetközi Tévéfesztivál: a legjobb rendezés díja és intervíziós rendezői díja, 1989
Vörös Vurstli (1991) - Bergamo: Ezüst Rózsa-díj, 1992; Keszthelyi Középeurópai Nemzetközi Fesztivál: fesztivál fődíj, 1993; - a Magyar Film-és Tévékritikusok díja a legjobb férfi alakításért Gáspár Sándornak
Anna filmje (1993) – XXIV. Magyar Filmszemle, Budapest, 1993: a legjobb epizódalakítás díja Lázár Katinak;- a Magyar Film-és Tévékritikusok díja a legjobb filmzenéért Dés Lászlónak, színészi díj Ráckevei Annának,1994; - Arany Kagyló a fesztivál Nagydíja és a legjobb férfialakítás díja Cserhalmi Györgynek, Salerno, 1995;
Az Európai Unió Filmfesztiválja (nem verseny), beválogatás a bemutató sorozatba, amely az összes EU országban vetítésre került (1996)
Egyszer élünk (2000) – Budapest, Magyar Filmszemle, (2001) a legjobb színészi alakítás díja Szarvas Józsefnek, a legjobb hang díja, a legjobb forgatókönyv díja, 2000; - Szeged, Kamera Hungária. (2001) Fesztivál-díj
Ki/Be Tawaret– Magyar Filmszemle, a legjobb női alakítás díja (2010)

Díjak, kitüntetések:

British Council ösztöndíj (1983)
Balázs Béla-díj (1990)
Érdemes Művész (2003)
Széchenyi István ösztöndíj (2003)
Számos Elnöki Nívódíj

Forrás: Magyar Rendezők Könyve, MTV Archívum,Magyar Filmlexikon,saját életrajz