Révai Dezső

a Magyar Rádió Televízió Főosztályának vezetője
(1954-1956)

Budapest, 1903. 08.14. – Budapest, 1996.03.31.

Tanulmányai:

Fotóriporternek tanult

Életútja, munkahelyei:

• 15 éve korától tagja a kommunista diákmozgalomnak

• 1921-től szakszervezeti tag

• 1926-ban tagja lesz a Kommunisták Magyarországi Pártjának

• A KMP Sport és Kultúrosztályának titkára (1929)

• Részt vesz az 1930. szept. 1-i tüntetéssorozat szervezésében; letartóztatják, egy évre ítélik (1930)

• A Sportoló Munkás, és a Proletársport c. lapokat irányítja (1931-1934)

• Goldmann Györgely, Fenyő A. Endrével, Sugár Andorral, Bán Bélával, Bass Tiborral megalakítják a Szocialista Képzőművészek illegális művészcsoportját, amelynek vezetője lesz (1934)

• A Vörös Segély számára készített fotómontázsáért ismét letartóztatják, egy évre ítélik (1934)

• Párizsba emigrál (1936)

• 1936 nov.-től a spanyol szabadságharcban a Nemzetközi Brigád tagja; újságszerkesztő, fotóalbumokat készít

• Francia internáló táborba kerül, ahol két és fél évet tölt fogságban

• Hazatér Magyarországra (1945)

• MAFIRT /pártvállalat/ Fotóosztályának vezetője

• A Magyar Filmgyártó Vállalat igazgatója. (Igazgatása alatt kerül gyártásra: a Talpalatnyi föld, a Ludas Matyi,a Különös házasság, a Feltámadott a tenger és több nagysikerű, időtálló film.)

• 1954 és 1956 között a Magyar Rádió Televízió Főosztályának vezetője
  
  
  

Révai Dezső (Révai József irodalompolitikus testvére) 1954-ben, a televíziózás előkészítésének időszakában került a Magyar Rádió keretében megalakult televíziós főosztály élére.
Ekkor a főosztály számára a legfontosabb kérdés a technikai fejlesztés útjának kiválasztása volt (hazai, vagy külföldi berendezések). A műsorkészítésnél a rádióban szerzett tapasztalatokat tartották kiinduló pontnak, amelyet a filmszakmából ismert gyakorlattal kívántak ötvözni.

1956. második felére tervezték a rendes adás elindítását, amelyet az országban lévő 200 készüléken láthattak a nézők.

A tervek szerint először heti négy, majd hat óra adásidőt irányoztak elő. Három fontos időpontot rögzítettek ekkor: a gyermekműsorokét, a híradó indulását és a belpolitikai közvetítésekét.
Műsorelképzeléseiket részint a rádió programjára alapozva, részint külföldről szerzett példák nyomán állították össze. Negyedéves sugárzási tervük: 1175 perc volt.

A munkatársakat a Rádióból és a filmgyárakból szerezték. Pl.: Zsurzs Éva a rádiórendezést cserélte fel a televíziózással, Mihályfi Imre pedig filmes volt.
Első munkatársaik: Katkics Ilona, Szűcs Andor, Kovács Béla, Kelemen Endre, Rockebauer Pál, Litványi Károly, Erdős János, Mátai László voltak.
Szerződést kötöttek a főiskolával díszlettervezők kiképzésére, így került az intézményhez Kézdi Lóránt és Drégely László.

Ebben az időszakban már készítettek filmeket, megörökítették Rácz Aladárt (Szepesi György volt a riporter), Kodály Zoltán meghallgatta a Rádió gyermekkórusát és véleményt mondott a zeneoktatásról, sőt labdarúgó mérkőzést is közvetítettek 1955-ben! (szovjet-magyar).

A kísérleti időszak ígéretes indulását, fellendülését visszavetették az 1956-os események. Az önálló Magyar Televízió létrehozásában már Révai Dezső nem vett részt.

Díjai, kitüntetései:

Szabadság Érdemérem
Magyar Népköztársasági Érdemrend IV. fokozat
Munka Érdemrend
Sport Érdemérem arany fokozat
Forradalmi Munkás-Paraszt Hatalomért Érdemérem

Forrás: Televízió történeti tallózás, Politikatörténeti Intézet könyvtárának dokumentumai