![]() |
|||||
|
|||||
Róna Mariann
Róna Mariann, a filmátíró vezetője
Budapest, 1941.augusztus 31 -
Tanulmányok:
Landler Jenő Híradásipari Technikum (1955-1959)
Munkahelyek:
Magyar Televízió (1959. szeptember 4 – 2002. december 31)
Amikor a Televízióhoz került, még csak egy stúdióból, egy bemondószobából és a filmgépteremből állt a tévé technikai eszközparkja és néhány tucat emberből a televíziósok szakmai csapata. Képvágóként dolgozott, a televíziózásnak abban a hőskorszakában, amikor minden műsor élőben ment. Ilyenkor a képvágó az egész estének valamennyi műsorát vágta. Például az Iskolatelevíziót, Kelemen Endrével, a Müller László rendezte Híradót, Zsigmondi Boriska képzőművészeti, Megyeri Gabriella mezőgazdasági és ipari műsorait, a Telesportot Mahrer Emillel, Deák István zenés táncos „show”-jait és még sok emlékezetes műsort, a Futrinka utcát, az Élő Újságokat, a Nyelvleckéket, a Zenélő órákat. Pályafutását az MTV filmgéptermében folytatta, ahonnan valamennyi film – nemcsak az esti játékfilmek, hanem valamennyi élő műsor filmbetétje is – közvetlenül került adásba, a szükséges műszaki korrekciók is élőben, folyamatosan, az adással egy időben történtek. Részt vett a színes filmek vetítésének beindításában és az új film-technológiáknak megfelelő filmgéptermi átalakításokban. Közreműködésével formálódott a filmgépterem szakembergárdája és munkatársi közössége. Amikor a IV.-es stúdióban már rendszeres tévéjáték gyártás folyt váltóstábos rendszerben, mint képvágó ismét sok neves rendezővel dolgozott. Ilyen volt például Horváth Ádám: Hangversenyek a Stúdióban, Zsurzs Éva: Csongor és Tünde, Szinetár Miklós Gianni Schicchi, Sevillai borbély, Csenterics Ágnes táncos műsorai. Komoly változás, előrelépés volt amikor a televízió a filmek élőadása helyett áttért a filmátírási technológiára. Róna Mariann nevéhez fűződik ennek a technológiai és logisztikai kidolgozása. Nem utolsó sorban az, hogy a régi filmgépterem, korszerű berendezésekkel „filmátíróvá” vált. A filmek korszerű mágnes szalagos hordozókra kerültek, ezáltal gyakorlatilag megszűntek a „filmszakadások” és a filmek megfelelő korrekciók után, jó minőségben és biztonságosan kerültek és kerülnek ma is adásba. Az Archívum értékmentési stratégiájának kialakítása új feladatokat rótt a filmgépteremre. Megindult a filmalkotások mentési programja. Róna Mariann tevékenyen részt vett a Hír és Aktuális gyűjtemény mentésében, valamint a filmrestaurálás rendszerének kialakításában.
Díjak, kitüntetések:
Technikai Nívódíj Elnöki Nívódíj Kiváló Munkáért Kitüntetések
Forrás: Róna Mariann önéletrajza Dokumentálta: Babiczky László
|
|||||