Regős Sándor

újságíró, szerkesztő, riporter

Pécs, 1934. augusztus 1.– 2007.május 23.

Tanulmányok:

Idegen Nyelvek Főiskolája – német sajtó szak (1952-1955)

ELTE – esti tagozat angol nyelv (1963-1966)

Munkahelyek:

• Magyar Rádió német szerkesztőség (1955-1957)

• Szabadúszó német tolmács, fordító(1957-1959)

• NDK Rádió budapesti iroda műsorszervező(1959-1962)

• Magyar Rádió(1962-1971)

• Magyar Rádió és Televízió varsói tudósító (1971-1975)

• Magyar Televízió (1975-1992)

• Külügyminisztérium(1992-1995)

A Rádió német nyelvű adásánál újságíró gyakornokként kezdte, majd a szerkesztőség sportműsorait készítette. A forradalom után elbocsátották, filmszövegek fordításával és szinkronizálásával kereste kenyerét. Az NDK Rádió tudósítója alkalmazta műsorszervezőnek és tolmácsnak, közben 1960-tól külsősként riporteri tevékenységet végzett a Telesportnál. Ebben a minőségben állandó munkahelyeinek változásától függetlenül, 20 éven keresztül dolgozott a TV Sportosztályának. Egyebek között 5 olimpia közvetítésében vett részt. 1962-ben visszakerült a Rádióhoz, a Krónika rovat műsorainak lett felelős szerkesztője és műsorvezetője. Riportjaiban főleg Magyarország nemzetközi kapcsolataival foglalkozott. Közben külsősként riportokat készített különféle TV műsorok, így pl. a TV jelenti számára. 1971-től négy évet töltött Lengyelországban a Rádió és Televízió tudósítójaként, ahol az addigi német és angol nyelvtudásához megszerezte a lengyelt is. A lengyel nagypolitika eseményei mellett sokat foglalkozott a lengyel-magyar kapcsolatok múltjával is. A varsói felkelés 30 éves megemlékezésére riportot készített két lengyel tiszttel, akik a felkelés leverése után a közelben állomásozó magyar alakulatoknál találtak menedéket. Hazatérve a TV Híradó utazó tudósítója, főmunkatársa és egyik felelős szerkesztője lett. Éveken át rendszeresen beszámolt különtudósítóként a portugál forradalmat követő eseményekről, riportot készített az Azori szigeteken és Madeiran szervezkedő ellenforradalmi csoportok tevékenységéről, valamint helyszíni riportban mutatta be a gyarmatosítást követő zűrzavaros helyzetet Angolában. Spanyolországból is számos alkalommal jelentkezett tudósítóként a Híradó és A Hét számára. A Franco-rendszer bukásáról nemcsak tudósításokban, hanem riportfilmben is beszámolt. 1978-ban elvállalta az MTV Szegedi Körzeti Stúdiójának vezetését. Működésének 10 éve alatt a Magyar Televízió nézői nemcsak a Dél-Alföld gazdag hagyományaival, kultúrájával, politikai és művészeti életével ismerkedhettek meg, de a Gyulai Várszínházzal közösen évente megrendezett irodalmi esten képet nyerhettek a határokon belül- és kívül virágzó magyar líra legjobb verseiről is. De szegedi évei alatt külpolitikai újságíróként továbbra is szolgálta a Magyar Televíziót. Gyakran utazott Lengyelországba, ahonnan a hatalom és a Szolidaritás szakszervezet küzdelméről tudósított. Gyakran készített interjúkat Mieczysław Rakowski miniszterelnökkel és Lech Wałęsával. 1988-ban visszakerült Budapestre, ahol a Külpolitikai Főszerkesztőség helyettes vezetőjeként és a Panoráma műsorvezetőjeként dolgozott. Természetesen továbbra is rendszeresen beszámolt a lengyel átalakulás eseményeiről, és a német újraegyesítést megelőző történésekről. 1990-ben a TV Híradó főszerkesztő helyettese lett, majd az Antall-kormány felkérésére Stuttgartban képviselte főkonzulként az új Magyarországot.

Riport-dokumentumfilmek:

Nixbrot – (1965) lírai dokumentumfilm a József Attila lakótelepről, op.: Nagy József, rend.: Karinthy Márton
Azori ugródeszka– (1975) riportfilm az Azori szigetekről, op.: Hunyadi László
Spanyolország az más – (1977) op.: Edelényi Gábor
Ráktérítőtől az Egyenlítőig – (1977) op.: Jávorszky László
Lengyelország – (1980)
A pártkötődésés a lelkiismeret – riportfilm a Bundestagról (1990) op.: Wonke Rezső

Publikációk:

„Wie lustig kann eine Baracke sein?” A betekintés a hétköznapi Kádár-rendszer kulisszái mögé. (Batthyány-Stiftung München, 1999)
Diktatúrtotó. 13+1 kérdés a magyar szocializmusról (2004 Masszi kiadó)

Díjak, kitűntetések:

A Lengyel Népköztársaság Érdemrendje arany fokozat (1976)
Munka Érdemrend ezüst fokozat

Forrás: Regős Sándor