Spannberger Éva

vágó

Budapest, 1946. június 17.

Tanulmányai:

Eötvös József Gimnázium (1960-1964)

MTV vágótanfolyam (1965)

Marxizmus- Leninizmus Esti Egyetem (1966-1973)

Munkahelye:

• Magyar Televízió (1965-1996)
  Vágóasszisztens, vágó (1967-), vágó-csoportvezető (1972-1977) vezető vágó (1979-)

Televíziós pályafutását 1964 szeptemberében, mint külső munkatárs, vágóasszisztens-gyakornokként, Dékány György mellett kezdte. Későbbi mesterei Láng Mária, aki mellett asszisztensként dolgozott, valamint Máriássy Félix és Kende Márta voltak.
Akkoriban a Színház- és Filmművészeti Főiskolán még nem volt külön vágó oktatás, így többek között Máriássy Félix óráit vendéghallgatóként évekig látogatta. Szinkronvágást is tanult.
A Televíziónál töltött harminckét év alatt dolgozott többek között B. Farkas Tamás, B. Révész László, Eck T. Imre, Jeli Ferenc, Kovács András, Olasz Feren, Pásztory János, Rózsa János, Szikora János, Szinetár Miklós, Valló Péter, Zolnay Pál, Zsigmondi Boris, rendezőkkel és Járfás Tamás zenei rendezővel.
Természetesen a szerkesztők is meghatározták a munkáját, leginkább Bányai Gáborra, Bihari Sándorra, Érdi Sándorra, Ézsiás Anikóra, H. Borus Rózsára, Kepes Andrásra, Kernács Gabriellára, Kornidesz Mihályra, Lengyelfi Miklósra, Rockenbauer Pálra, Sylvester Andrásra és Vecsernyés Jánosra emlékezik szívesen. Nem utolsó sorban az operatőrök is nagyban befolyásolták munkáját, akik közül Gurbán Miklóst, Halász Mihályt, Haraszti Zsoltot, Jankura Pétert, Mezei Istvánt, Ráday Mihályt, Szalai Andrást emeli ki. Ők tették lehetővé ugyanis, hogy munkája során olyan fantasztikus emberekkel találkozhatott, mint Balázs János festőművész, Barcsay Jenő festőművész, Pablo Casals gordonkaművész, Tor Heyerdal tudós, világutazó, Károlyi Katinka (Károlyi Mihály egykori magyar miniszter özvegye), Kereszthury Dezső költő, irodalomtörténész, Kodály Zoltán zeneszerző, Lakatos Menyhért festőművész, Melocco Miklós szobrászművész, Nagy László költő, Schaár Erzsébet szobrászművész, Széchy Margit költő, Vilt Tibor szobrászművész, Weöres Sándor költő és Zolnay László régész.
Belső tanfolyamokon oktatóként részt vett a következő generáció képzésében, így az induló Szegedi Körzeti Stúdió vágóit is ő tanította a szakma fortélyaira. A kilencvenes évek közepén, elnöki felkérésre, televíziós belső használatra, A vágás története címmel szakmai tanulmányt írt.
Közel 600 filmet vágott, 15 TV-elnököt, 8 főosztályvezetőt „túlélt”, de a filmtechnika kiszorulását a televíziózásból nem tudta elfogadni. Ezért 1996. decemberében kérte a nyugdíjazását.

Vágói munkáiból:

Stúdió - kulturális magazin
Fejezetek a magyar képírás történetéből – ismeretterjesztő sorozat, op.-rend.: Kardos Sándor
Képes krónika – képzőművészeti magazin
Megfestett világ – képzőművészeti sorozat
Mesterek és művek – sorozat
Szobortemető – régészeti sorozat, rend.: Rózsa János (1972-1977)
Kínai tájak és emberek – sorozat, op.: Ráday Mihály, rend.: Szinetár Miklós (1983)
Türelöm köll a szegénységhöz – dokumentum sorozat, op.: Bánhegyi István, Dobay Sándor, rend.: Kende Márta (1984)
Aranyhét Japánban – op.: Kocsis Jenő, rend.: Pásztory János (1987)
Anyegin – játékfilm, op.: Bornyi Gyula, Gurbán Miklós, rend.: Szikora János (1990)

Díjak, kitüntetések:

Szocialista Kultúráért – „A közművelődésben végzett kiváló munkájáért” (1979)
6 Elnöki Nívódíj

Forrás: Saját életrajz