Szemadám György

festőművész, író

Budapest, 1947. október 25.

Munkahelyei:

• Fővárosi Állatkert (1967-1975)

• Magyar Televízió

Tanulmányai befejezése után 1967-1975-ig a Fővárosi Állatkertben helyezkedik el, ahol a nagyvadak ápolója, majd főápolója. 1969-től kiállító művész, akinek Magyarországon és külföldön (Bécs, Prága, Moszkva) több mint 50 kiállítása volt. „Vaszkó Erzsébet következetes, meg nem alkuvó személyisége és festészete befolyásolta, alakította indulását. Mellette korai munkáira Bálint Endre, Barcsay Jenő és Korniss Dezső munkássága is hatott. A ’60-as évek végén csoporttá szerveződő, magukat önerejükből felküzdő fiatalok egyik vezető egyénisége. A ’70-es évek első felében több happening és performansz résztvevője, organizátora, melyeket a kor kultúrpolitikája, mint minden avantgárd megmozdulást, a rendszer elleni provokációnak tekintett. Festményei stilizált, jelszerű állatokat, sokszor madarakat megjelenítő, elvont, formatöredékeket bemutató ábrázolások, melyeknek stiláris jellemzői a redukált formák a hangsúlyos színmezők és a határozott kontúrok. A ’80-as évek második felétől kifejezésmódja klasszicizálódik, figurálissá válik és festésmódját az aprólékosság, a kidolgozottság, az erős kontúrok jellemzik, miközben megmarad korábbi tematikájánál.” (Kortárs Művészeti Lexikon 2001)

Az 1990-es évek elejétől képzőművészeti témájú, valamint kulturális ismeretterjesztő, illetve a madárvilággal foglalkozó televíziós filmek készítője. Részt vesz a Magyar Mozgókép Közalapítvány animációs szakkuratóriumának munkájában. 1997-1999-ig a Magyar Televízió Vizuális Művészetek Szerkesztőségének főszerkesztője. A szerkesztőség nevének felvétele is jelzi, hogy milyen tágan értelmezi majd művészeti célkitűzéseit. A képzőművészeti szerkesztőségi hagyományokon túllép, kiemelt szerepet szán a fotóművészetnek (Árnyékfogó –Fotográfiai magazin), az animációnak (Cirka-Firka), természetesen a hagyományos területek sem maradnak el, de erőteljesen nyit a kortárs művészek felé, mind a filmek alkotói, mind pedig a filmtematikák tekintetében. Elmondhatjuk, hogy Szemadám György főszerkesztő élő kontaktusban a kortárs művészeti élettel, kihasználta azokat a lehetőségeket, melyeket a rendszerváltás utáni átalakuló művészeti közélet adott. 1999-ig dolgozott a Magyar Televízióban.
Tagja a Magyar Írószövetségnek.

Filmjei:

A szabadság mezeje – Lugosi - Lugó Lászlóval (1988/ 1989)
Az elvesztett paradicsom (1999)

Televíziós sorozatai:

(H) arc-képek – 60 rész., rend.: Wiegmann Alfréd - Sós Árpád (1991-1997)
Jelképtár – a sorozatból 13 rész Hoppál Mihály, Jankovics Marcell, Nagy András
Múzeumosdi – 9 rész Sinkó Istvánnal és Rohonyi Gáborral (1993-1994 és 1998)
Játékos bestiárium A-tól Z-ig – 25 rész Kremsier Edittel és M. Lukács Ágnessel (1996-1997)
Madarat tolláról – 12 rész Kocsis Tiborral (2002-2003)
Társaink, rabszolgáink a háziállatok – 7 rész Tomcsányi Vilmossal

Könyvei:

Jankovics Marcell monográfia - Corvina k., 1987
Jelképtár - (társszerző) Helikon, 1990
Apokrif Állattan - Móra k., 1991
Belső tárlat – Szemadám György - Kráter k., 1995
Apokrif lények enciklopédiája - Csokonai k., 1997
Antik torzók és válogatott vernisszázsok - Kráter k., 1999
Zé ó és ó - Kortárs k., 2001
Ezredfordulós írások - Széphalom k., 2003
Jelképtár - (társszerző) Helikon k., 2004
Madarak, madarászok és más csodalények - Széphalom k., 2005
Hihetetlen lények könyve - Méry Ratio k., 2007
Az alkotás vegetatív bája - /Gyurkovics Tiborral/ Napkút k., 2007

Díjak, kitüntetések:

A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (1997)
Munkácsi Díj (2001)
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Magyar Művelődési Intézet művészetpedagógia díja (2003)
Simsay-díj (2006)
A Baktay Ervin Gimnázium és a Vízügyi Szakközépiskola Baktay-nagyérme (2006)

Forrás: Művészeti lexikon, Babiczky: Szabadság tér 17 - az MTV története, Önéletrajz