Tömpe István

 

a Magyar Rádió és Televízió elnöke (1962-1974)

1909. január 2. – 1988. december 15.

Tanulmányai, életútja:

Arisztokratikus megjelenésű, művelt munkásmozgalmi káder volt.
Eredetileg kárpitos szakmát tanult, de fiatalon, 1928-ban bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Ennek kapcsán 1929-től külföldön élt és tevékenykedett. Széles körű tájékozottságra, műveltségre tett szert, kiváló kapcsolatteremtő képességet, idegen nyelvismeretet sajátított el. Ekkor alapozta meg későbbi politikusi pályafutását.
1929-1934-ig – rövid megszakítással – Franciaországban tevékenykedett.
1936-ban belépett az illegális Kommunista Munkáspártba.
1937-től a spanyol polgárháborúban, mint zászlóalj politikai biztos vett részt a spanyol köztársaságért vívott harcokban.
1939-ben Franciaországba menekült, ahol internálták.
1941-ben hazatért Magyarországra.
1942-ben letartóztatták, kiszabadulása után, a II. világháború végéig illegalitásban élt.
1945-ben Csepelen és Pécsett felelős pártfunkciókat töltött be.
1945 és 1946-ban Rajk László titkára.
1946-1948 között Somogy vármegye alispánja.
1948-1950-ig a Belügyminisztérium Közigazgatási Főosztályának vezetője.
1950-1956-ig a Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti Főosztályának vezetője.
1956-1988 között az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Partizánszövetség alelnöke, Országgyűlési képviselő.
1956 decemberétől 1958-ig a belügyminiszter első helyettese, egyben a Honvédelmi Tanács tagja, a BM karhatalmi erők vezetője.
1958-1962 között a földművelésügyi miniszter első helyettese.
1962-1974-ig a Magyar Rádió és Televízió elnöke.
1974-1983-ig az Állami Rádió és Televízió Bizottság, és az OIRT (szocialista országok nemzetközi rádió és tévé szervezetének) elnöke.

Tömpe Istvánt akkor nevezték ki a Magyar Rádió és Televízió elnökének, amikor a televízió egyre jelentősebb helyet foglalt el a politikai, társadalmi életben, és irányítójának az MSZMP KB tagjának kellett lennie. Míg korábban csak kormánybiztosa volt az intézménynek, Tömpe személyében már elnöke. Olyan első ember, aki a korszak szemléletében fontos szerepet játszó politikai kapcsolatrendszerrel (spanyolos, nem moszkovita), biztos politikai pozícióval (KB tag), s az országon belül széles, személyes ismeretséggel (Somogyban alispán) rendelkezett.
Az intézmény munkatársai örültek annak, hogy bár az újságírószakmán kívüli, de tekintélyes vezetője lett a televíziónak, aki védőernyőt jelentett számukra, képviselte a Magyar Televíziót. (Addig közvetlenül keresték a tévéseket a különböző elvárásokkal, később csak rajta keresztül.)

A Kádár Jánossal jó kapcsolatban álló szenvedélyes világrekorder vadász, Tömpe István számos eredményt ért el a televízió fejlesztése területén.

• Elnöksége idején szerezte meg az intézmény a Szabadság téri TV palotát.

• A tévétechnika rohamos fejlődése következtében kifejlesztették az országos hálózatot.

• Ugrásszerűen emelkedett a nézőszám.

• Az élő műsorokat felváltotta a telerecording, Svájcból ampexeket szereztek be, amelyek forradalmasították a műsorkészítést.

• Elnöksége idején alakultak ki a nagy szervezeti egységek: Híradó, Drámai Osztály, ITV, stb.

• Bevezette a szervezeti egységek főszerkesztőivel a rendszeres műsorüléseket, személyes garanciákat kért egy-egy új kezdeményezéshez.

• Amikor az ORTT elnöke lett, elérte, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió szétváljon, önálló intézmény lehessen.

Díjak, kitüntetések:

Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1948)
Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970)
Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendje (1984)
Munka Vörös Zászló Érdemrend
Szocialista Hazáért Érdemrend

Forrás: Magyar Nagylexikon, Új Magyar Lexikon, Politikatörténeti Intézet Könyvtára, Ki kicsoda?, személyes interjú Kovács Béla volt főszerkesztővel