1092. Budapest. Ráday-u 31/K. Filmesház   telefon: 299-30-27; fax. 299-30-28; email:e.ica@filmjus.hu  
     
 
A Televíziós Művészek Társaságának előterjesztése
a megújuló média törvény és azon belül
a normatív támogatás rendszerének a kialakításáról.
 
I.

Saint Exupery Kis Hercege szelídítette meg a Rókát, s tanította meg emberként élni és érezni. A Róka felelőssé is tette a Kis Herceget ezért, aki ezt a felelősséget átérezte és nem is szándékozott áthárítani senkire. Vajon, mi televíziósok, nem ugyanígy tartozunk felelőséggel az elkövetkező generációkkal szemben? Ha elfeledjük a kultúra, az irodalom, a művészet, a zene és tánc, a színház közvetítése által "megszelídíteni" őket, a mulasztás ódiumát ki vállalja magára? Ki fogja kimondani: "Igen, én voltam, aki hagytam, hogy a televíziózás a silányságnak, a gyilkolásnak, az ember, ember által történő kiárusításának és megalázásának a szinonimája legyen."

Ideje lenne, hogy a rendszerváltás után 15 évvel, a lassan 10 éve fungáló, és abszolúte kártékony média törvényt feledve, hozzálássunk a közszolgálati médiumok felvirágoztatásához.

Nyugodt szívvel utasíthatjuk el a demagógia körébe tartozó álságos hivatkozásokat az adófizetők pénzére, amikor éppen az adófizetőknek szánt juttatásról esik szó! Mondjuk ki: igen, a közszolgálat pénzbe kerül, akkor is, ha az ország védelméről, a közrend biztosításáról, ha oktatásról, egészségügyről, ha tudományról van szó, és éppen így pénzbe kerül, a nem profit célú közszolgálatban a lakosság szórakoztatása, műveltségének megalapozása, fejlesztése is. Gyakran szoktak a nézettségre hivatkozni: olcsóbb látnivalót, többen néznek. De itt van a vitathatatlan példa: több százezer szavazat érkezett a "Nagy könyv" akcióra. Ekkora nézettségre számíthat - alapfokon - a kultúra, ha valóban az és nem annak pótléka. És innen kell indulni, hogy szisztematikusan haladva, mindig jobbat adva, nem éjszaka, hanem amikor tömegek számára alkalmas az idő, hogy adásnapról, adásnapra újabb ezreket, tízezreket, százezreket nyerjünk meg a színház, az irodalom, a zene, a művészet - a kulturáltabb életvitel - számára.

Gyökeres és lehetőleg végleges megoldásra van szükség.
 
II.

2004. június 30-án tartott kormányülés határozatát ismertetve, a szóvivő a következőképpen kommentálta az MTV új székházának felépítéséről szóló döntést:".Ezzel új esélyt, új lehetőségeket kap a közszolgálati média, hiszen az uniós csatlakozás után az eddigieknél is fontosabb, hogy a nemzeti nyelv és kultúra megőrzésében kulcsszerepet játszó közszolgálati intézmény jó körülmények között működhessen..' A nyilatkozat túl mutatott a Magyar Televízió lehetőségein, mert a tájékoztatóban elhangzott: ". Várhatóan a médiatörvény módosítását igényli a normatív finanszírozás megvalósítása, ennek a tervei ősszel kerülhetnek a parlament elé és a döntés után a műsorperc alapú elszámolás a terv, mert ez hosszú távon is képes biztosítani a napi politikától független állami finanszírozást."

Pontosan erről van szó!
Valósuljon meg a közszolgálat, törvényben biztosított, normatív támogatási rendszere.

Egy televízió működtetésének több területe van, melyek mindegyikére vonatkozik, vagy vonatkozhat a normatív támogatás rendje. Jelen javaslatunkban a televíziók normatív támogatásának egy részéről: a műsorgyártói munkát biztosító támogatásáról kívánunk beszélni.

 
III.

Régen idejét múlta az a szemlélet, hogy egy országnak egy televíziója van. Ma már több országos hatókörű televíziós csatorna létezik és ez nemcsak a kereskedelmi csatornák párhuzamos jelenlétét jelenti, hanem azt is, hogy több közszolgálati csatorna is van. Ha előre tekintünk, láthatjuk, hogy számuk, a gazdasági lehetőségek határain belül, de növekedni fog. Ezt a folyamatot tudomásul kell vennünk, ez a folyamat a társadalom demokratikus berendezkedését tükrözi, technikai alapja a műszaki fejlődés és a több csatorna létrejötte, mintegy előképe a későbbi digitális televíziózásnak.

A televíziós csatornák nem lesznek egyformák. Mindez azt jelenti, hogy a közszolgálati csatornáknak is meg kell határozniuk egyedi arculatukat. Várhatóan hosszú ideig megmaradnak a fő csatornák is, azok, melyek a legnagyobb nézetséggel számolhatnak, mert a legváltozatosabb műsorstruktúrával rendelkeznek. Ezeknek is, változatosságuk ellenére is, meg kell határozniuk arculatukat.

A csatornák egyedi arculata nagy mértékben hat a nézettségükre. Ebben az értelemben versenyhelyzetben vannak. A versenyegyenlőség kialakítása nagy felelősséget ró az Országgyűlésre, a különböző közszolgálati csatornák normatív támogatásának a meghatározásánál.

 
IV.

Egy televíziós csatorna arculatát a műsorstruktúrája, az abban szereplő műsortípusok arányai és összefüggései döntő mértékben határozzák meg.
Ezeknek - akár százalékokban is kifejezett -, meghatározását minden csatornától el kell várni. A műsorpercre lebontható költségek műsortípusok szerint különbözőek, melyeknek - a tapasztalati adatokra támaszkodva -, szerepelniük kell a támogatás igénylésében.

Európában a normatív támogatások rendszere különféle, de általában meghatározzák, megkövetelik a célokat, amint ez a költségvetés minden tételénél szokás. A célszerű az, amikor a felvállalt műsorstruktúra alapján, struktúraszerűen ("pántlikázva") kerül rögzítésre a megadott támogatás és az elvárás: milyen műsortípusból, milyen arányban kell teljesíteniük a közmédiumoknak.

Az éves normatív támogatás összegének az Országgyűlés döntése alapján, az intézmények által beadott vállalásokon és az ezekre épülő igényeken kellene alapulnia. Javasoljuk, hogy az igények, megfelelő indoklással, és a teljesítésre vonatkozó ígérvénnyel együtt, eredetiben kerüljenek a képviselők elé, hozzátéve a kormány elképzeléseit.

Előterjesztésünkhöz csatolt mellékletben kívánjuk ismertetni, hogy - tapasztalataink szerint -, milyen műsortípusok jelenhetnek meg a televíziók műsorában.

 
V.

A közszolgálati televíziók műsorgyártó tevékenységének alapvető feltétele a megrendelői munka.

A televízióknak - kivételes esetektől eltekintve - nem egyedi műsorokban kell gondolkodniuk, hanem, mint jeleztük, általában, éves műsorstruktúrákban. Ebben a vonatkozásban, a televíziók műsortervezése, előkészítése jelentősen különbözik az egyedi művekre épülő mozi forgalmazás tervezési rendjétől. Ehhez képest kellene átalakítani a pályázati rendszert. A pályázatok elfogadásában elsőbbséget kellene biztosítani a megrendelő televíziós csatornáknak, ez a biztosítéka annak, hogy a támogatás ellentételezéseként vállalt feladataikat teljesíteni tudják. Ez a televíziók által finanszírozott műsortípusoknál ma is így történik, de nem valósul meg azoknál a műsortípusoknál, melyek alapítványi, vagy egyéb támogatásra szorulnak.(MMK, ORTT. ) Ezekben az esetekben, bár a televíziós csatornák szándéknyilatkozatot adnak, a végső döntés az alapítványi kuratóriumok kezében van. Ez a módszer egyrészt megkettőzi a döntést (szándéknyilatkozat - és - kuratóriumi döntés), másrészt a végső döntést ki is veszi a televíziós csatornák kezéből.

Nem célszerű, ha a végső döntés olyan helyen történik, ahol nem napi feladat és gond a csatorna felvállalt arculatához igazodó törekvés. A végső döntéseknek a televíziós csatornák kezében kell maradniuk, ami nem zárja ki azt, hogy az általuk elfogadott programokhoz kérhetnek és kaphatnak esetenként alapítványi, vagy más típusú támogatást. Nem szabad számos műsortípusban (Egyebek közt: dokumentumfilmek, színházi közvetítések, tévéjátékok, tévéfilmek, stb.) a szerkesztői döntést az adott csatornán kívül helyezni. Mindez a közszolgálati televíziós csatornák szerkesztői számára jelenleginél sokkal nagyobb felelősséget jelent, de megkönnyíti a feladatot, ha a normatív támogatás az ilyen típusú műsorok megvalósítására is fedezetet nyújt, vagy azt jelentős mértékben segíti. A csatornáknak áttekinthető gazdasági lehetőségeik ismeretében kell vállalt és elfogadott arculatuknak megfelelő javaslatokat, forgatókönyveket beszerezniük a különböző produkciós irodáktól, majd befogadniuk a terveikbe illeszkedő, megfelelőnek ítélteket.

A televíziók megrendelési politikájának feltétele, hogy a műsorgyártásban áttekinthető és megfelelő gazdasági háttérrel rendelkezzenek. Természetesen arról, és csak arról lehet szó, hogy a normatívában meghatározott támogatás szigorú elszámolási és állandóan ellenőrzött rend mellett kerüljön felhasználásra. Ne fordulhasson elő, hogy a pénz elherdálódik, versenyzés címén silány produkciókra, újabb vezetői állások betöltésére, ostoba végkielégítésekre, vagy - szélsőséges esetként -, esetleg olyanokhoz juthasson, akiktől vissza- zsebbejuttatásra kínált pénzre lehet számítani.

 
VI.

A végső döntésnek a közszolgálati televíziók kezében kell maradnia, de célszerűnek találnánk - és javasoljuk -, egy olyan közalapítvány létrehozását - vagy a meglévőknek ilyen típusú átalakítását -, amely kifejezetten a közszolgálati televíziók költségesebb produkcióinak a megvalósítását támogatná.

Egy ilyen alapítvány működésének többféle lehetősége van.

Amennyiben az éves normatív támogatás fedezné a költségesebb produkciók előállítását, akkor a támogatásnak előlegként kellene működnie, tekintettel arra, hogy számos produkció átfutási ideje, (a forgatókönyv megvétele, különböző előkészületi munkák, stb.) több mint egy év. Ilyen esetben az előleget a következő év normatív támogatásából vissza kell fizetni az alapítványnak. Társaságunk elsősorban ezt a megoldást támogatná.

Szükség esetén elképzelhető olyan megoldás is, hogy a költségesebb produkciók megvalósításának szigorúbb ellenőrzése érdekében - úgy a színvonal, mint a gazdálkodás tekintetében -, a közszolgálati televíziós csatornák műsorgyártásához szükséges összeg - a normatív támogatás - egy részét a közszolgálati televíziók alapítványához utalják. Ebben az esetben is meg kellene őrizni a csatornák döntési elsőbbségét és ebben az esetben is számításba kellene venni, hogy a nagyobb volumenű produkciók átfutási ideje több mint egy év.

 
VII.

Társaságunk a Televíziós Művészek Társasága. Alapszabályunk is kötelez bennünket arra, hogy külön is kiemeljük a közszolgálati televíziós csatornák önálló, értékteremtő munkájának a fontosságát.

Tévéjátékokat, tévéfilmeket, színvonalas zenés, táncos produkciókat kell készíteni, színházi közvetítésekre, színházi előadások televíziós feldolgozására, művészi és drámai értékű dokumentumfilmek elkészítésére van szükség. A közszolgálati televízióknak mindig ez adta meg a rangját, elismertségét, kedveltségét és nem utolsó sorban, a nézettségét.

A rendszerváltás óta eltelt időszakban egyre kevesebb ilyen mű készült. A közszolgálati televíziók zsurnalisztikai szerepüket megőrizték és növelték, de egyre kisebb mértékben váltak irodalmi, művészi értékek létrehozóivá és terjesztőivé, így a köztelevíziók egyre inkább elvesztették kulturális arculatukat. Ez súlyos hiba, nagy kárt okoz és a nézők jelentős részének elvesztéséhez vezetett.

A közszolgálati csatornák műsorstruktúrájában jelentős szerepet kell kapniuk az ilyen műsortípusoknak, hogy ne csak beszéljünk a kultúráról, hanem jelenjenek is meg a kulturális, művészi értékek. Nem lehet nem tudomásul venni azt a mindenfelől áradó nézői igényt, ami erre irányul. Értékelni kell azt a lehetőséget is, hogy a közszolgálati televíziók így, az önálló, értékteremtő munkájukkal a kreatív művészetek, az irodalom szervező fórumaivá is válhatnak.

Szükségesnek tartjuk elmondani, hogy mindez nemcsak minőségi, hanem mennyiségi kérdés is. Példaként említjük, ha a közszolgálati televíziók, egymás közt megosztva, elkészítenek és bemutatnak egy évben 12 tévéjátékot, vagy tévéfilmet - amennyire tavaly lehetőség volt és ami önmagában is elfogadhatatlanul kevés -, attól még nem változik meg a kulturális arculatuk. A bemutatott műsorok szerepét a többi műsor elmossa. Minimális programként jelöljük meg, hogy egy kulturális arculatú televízió műsorában havonta legalább két önállóan készített tévéjátéknak-tévéfilmnek, két színházi közvetítésnek, és két művészi értékű, dramatikus dokumentumfilmnek kell megjelennie.

-----------------------------------

Civil szervezetünknek közel száz, igen sok televíziós szakmai tapasztalattal rendelkező tagja van. Arra szövetkeztünk, hogy támogassuk a közszolgálati televíziókat kulturális színvonaluk emelésében. Ez a szándék késztetett bennünket arra, hogy tájékoztassuk Önöket új média törvény, s azon belül a normatív támogatás rendszerének kialakításával kapcsolatos véleményünkről és álláspontjainkról.

Az új média törvény s azon belül a normatív támogatás rendjének megalkotását szükségesnek tartjuk és bízunk benne, hogy az sikeres lesz és célravezető.

Üdvözlettel:
A Televíziós Művészek Társasága Választmányának a nevében:
Mihályfi Imre,
Szőnyi G.Sándor,
Radó Gyula,
Fellegi Tamás

 
 
 
    vissza az elejére vissza egy lépést