1092. Budapest. Ráday-u 31/K. Filmesház   telefon: 299-30-27; fax. 299-30-28; email:e.ica@filmjus.hu  
     
 

H Í R L E V É L
(2010/24. szám, 2010. január 15.)

Televíziós Művészek Társaságának hírei 2.

 

Elismerések:
Örömmel adunk tájékoztatást arról, hogy Mihályfi Imre rendező kollegánkat a Magyar Televízió Örökös Tagjává választották.

Pásztor József, aki nagyon sok televíziós filmnek volt a gyártásvezetője, a Filmszemle Életműdíját kapta. Gratulálunk!

Javaslatok, cikkek kiadványok:
Megismételjük legutóbbi hírlevelünkben már közölt tájékoztatónkat.

Tájékoztatjuk Társaságunk minden tagját, hogy megújult honlapunkon helyet adunk minden egyéni véleménynek és javaslatnak, függetlenül a Társaság Választmányának, vagy Közgyűlésének határozatokban foglalt állásfoglalásaitól. Tesszük ezt azért, mert a szabad véleménynyilvánítás tagságunknak is joga és tesszük ezt azért, mert meggyőződésünk, hogy az akár egymásnak ellentmondó vélemények is segítséget nyújtanak célunk elérésében, a színvonalasabb, kulturáltabb televíziózás megteremtésében. Moderálási gyakorlatunk egyetlen szempontot vesz figyelembe:
kerülni kívánjuk a személyeskedő, sértő megnyilvánulásokat.

Tekintettel arra, hogy honlapunk egyelőre nem interaktív, kérjük, a közlésre szánt írásokat Enzsöl Ilona címére küldjétek.
(Filmjus. Enzsöl Ilona. 1092. Budapest, Ráday-u 31/K. Telefon: 1-299- 30-20 /Fax: 1-299-30-28
E-mail cím: e.ica@filmjus.hu)

Hírek:

A Televíziós Művészek Társasága 2010 jan. 14-én megtartotta éves közgyűlését.
A Közgyűlés úgy döntött hogy éves tagsági díj továbbra is 2000 Ft. marad. Akik az elmúlt évben, a korábbi hagyományok alapján 5000 Ft. tagdíjat fizettek be, kérhetik a különbözet beszámítását az idei tagdíjba.

A gazdasági beszámolóból kitűnt, hogy igen sokan nem fizették be a tagdíjukat. Kérjük pótoljátok.
(Csekk igénylése és az említett különbözet elszámolása Enzsöl Ilonánál, az előbbiekben megadott címen.)

Kezdeményezés az Ombudsmannál: A Magyar Televízióban külső munkatársként foglalkoztatott kollegáink 1988 előtti szolgálati idejének elismerését - tehát ledolgozott éveik után járó teljes nyugdíjuk folyósítását - veszélyezteti, hogy az egykori tevékenységükkel kapcsolatos iratok nagy részét az MTV nem őrizte meg.

A már több éve húzódó ügy rendezése érdekében tagtársunk, Száva Gyula, az Állampolgári Jogok Biztosának vizsgálatát
és intézkedését kérte.

MMK-hírek:

Tájékoztatjuk Hírlevelünk olvasóit, hogy Körösi Zoltán írót választották meg az alapítók a Közalapítvány kuratóriuma elnökének. Sikeres munkát kívánunk!

KÖRÖSI ZOLTÁN A PÉNTEKEN MEGVÁLASZTOTT ÚJ KURATÓRIUMRÓL: (Részlet a "Filmlevél"-ből.)

"A kuratóriumi tagokkal kapcsolatban három elv érvényesülését tartottam fontosnak:
1) folyamatosság,
2) szakmaiság,
3) társadalmi hatóerő.

E három elvet egyenlő fontosságúnak tekintem, ezért a folyamatosságot képviseli: Bán László és Bod Péter Ákos,
a szakmaiságot egy kisműfajokban is jártas producer, Durst György és egy forgalmazási szakember Bakonyi Vera.
A társadalmi hatóerőt annak az Állami Számvevőszéknek az exelnöke - akinek nem csak a tekintélye megkérdőjelezhetetlen, hanem az ö elnöksége idején vizsgálta és marasztalta el kétszer az MMKA-t az ÁSZ - tehát
Kovács jelenléte a gyakorlati hatóerőn túl szimbolikus is; illetve a mai magyar kulturális élet egyik legjobb menedzsere, Bognár Attila, az A38Hajó tulajdonosa, üzemeltetője, producer.

Megítélésem szerint egy olyan tekintélyes és produktív kuratóriumot sikerült felállítanunk, amelyben két kiváló közgazdászon kívül két filmes szakember és Magyarország két legkiválóbb kulturális menedzsere vállalt szerepet."

Filmszemle
A Televíziós filmek kategóriájában a következő filmeket választották be a Filmszemlére:

Esztergályos Károly: Májusi zápor (cikk)
Horváth Csaba: A tavasz ébredése
Mátyássy Áron: Átok (4. rész) (cikk)
Mundruczó Kornél: Nibelung lakópark (hamarosan)
Pajer Róbert: Állomás
Pajer Róbert: És a nyolcadik napon (kritika)
Szabó Csilla: Komoly dolgok (werk)
Vasvári Emese: Aliz és a hét farkas
Végh Zsolt - Stefanovics Angéla: Messze Európában
Szabó Szilárd: István a király (Bemutató)

Rövid tájékoztatók a filmekről a Filmhu honlapján megjelent ismertetők alapján:

Esztergályos Károly: Májusi zápor
(A Filmhu-ban megjelent hír 1908. szept. 10-én.)

Kortalanított Kaffka-novella.

Szerelmi háromszögben Ónodi Eszter, Nagy Ilona és László Zsolt

Az elsősorban huszadik századi magyar irodalmi anyagon alapuló tévéjátékok készítőjeként ismert Esztergályos Károly nemrég Kaffka Margit Májusi zápor című novelláját adaptálta televízióra, amelynek utómunkálatai most is folynak.
A rendező az írást kiindulópontként használva, a háromszög minden csúcsánál elhelyezkedő szereplő szempontjából mutatja be a drámai helyzetet.

Mátyási Áron: Átok (4.rész)
(Filmhu-ban megjelent cikk 2009. július 03-án.)

Misztikus tévéfilmet forgatnak Pécsen

Az Alföldi Róbert főszereplésével készülő háromrészes tévéfilmet az alkotók a Da Vinci kódhoz hasonlítják:
Pécsen nyomoznak majd a rejtélyes haláleset után.

Pajer Róbert: És a nyolcadik napon.
(Filmhu-ban megjelent cikk 2009. május 29-én).

A legjobb szándékok.

Isten hat nap alatt teremtette a világot, a nyolcadik napon pedig megalkotta a down-osokat, hogy szeretetet hozzon a Földre. Pajer Róbert tévéfilmje Szalay Kriszta színművéből.

Szabó Csilla: Komoly dolgok
(A Filmhu-ban. 2009. november 04-én megjelent riportból)

Elsőfilm, hirtelen felindulásból

Nyáron, nagy titokban, nulla forintból forgott le az SZFE-n végzett Szabó Csilla bemutatkozó nagyjátékfilmje.
A Filmhu - a rendező engedélyével - azért mégis ellátogathatott az egyik forgatási napra. Miközben szorgalmasan statisztáltunk, interjút készítettünk a színészekkel, és megnéztük, hogyan vígad a magyar filmes, ha nincsen rá pénze.

A Filmszemle dokumentum film kategóriájába beválasztották Sós Mária: Jajgatán című filmjét.

Tanulmányok, javaslatok:

Bubryák István: Digitális, regionális televíziózás.
(Kiemelt részletek Bubryák István tanulmányából.)

A digitális műsorszórás és vétel lehetőségeit tartalmazó rész Vajna Zoltán szaktanácsadásával készült.

I.

Regionális televíziózásra szükség van. Nem csak azért, mert Európa minden országában ez a nemzeti köztelevíziózás alapegysége, nem csak azért, mert a médiatörvény olyan feladatokat testál a köztelevízióra, melyek csak regionális stúdiói révén valósíthatók meg, hanem azért, mert az Európai Unió legfontosabb elve a szubszidiaritás elve
(ez esetben, hogy a döntések ott szülessenek, ahol hatásuk jelentkezik) másként nem érvényesülhet.

A Magyar Televíziónak

- saját tulajdonban lévő, vagy általa bérelt ingatlanban működő,
- meghatározó munkatársait tekintve az MTV alkalmazásában álló,
- területileg az ország jelenleg hét régióját lefedő,
- azok székhelyein működő,
- az MTV-n belül egymással laza szövetséget alkotó, ám gazdaságilag, műsorszerkezetileg szuverén,
- a mindenkori székház technikájával azonos módon felszerelt és azzal a legkorszerűbb módon összekapcsolt,
- nemzetiségi műsorokat is koordináló,
- a környező euro régiók célkitűzéseit is szolgáló,
- regionális hírügynökségként is működő,
- a régió egyetemeivel együttműködve képzési feladatokat is ellátó
körzeti stúdiókra van szüksége.

II.

2012. január 1-én Magyarországon megszűnik az analóg földfelszíni televíziós műsorszórás (a rádió egyelőre párhuzamosan megmarad) az ország áttér a digitális sugárzásra. A Médiatörvény módosításával itt a vissza nem térő lehetőség a Magyar Televízió, ezen belül a regionális televíziózás helyzetének alapvető megváltoztatására.

Elsősorban:

- meg kell szüntetni a mindenkori hatalomtól való gazdasági függést, azaz a költségvetés normatív alapon kell folyósítsa
a támogatást,

- fel kell számolni a jelenlegi pártkatonai kuratóriumi elnökségi és álcivil kuratóriumi testületi rendszert, helyette
a tudomány, a kultúra, a szakmai szervezetek, az érdekvédelmi szervezetek stb. jeleseiből kell egy szűk grémiumot választani (Televíziós önkormányzat?), mely a tulajdonosi jogokat gyakorolja,

- el kell törölni a reklámsugárzás kényszerét, azok sugárzását át kell testálni a kereskedelmi televíziókra, melyek
a költségkiesésért kárpótolják a Magyar Televíziót.

III.

Vételi és sugárzási lehetőségek:

Ahhoz, hogy megértsük milyen vételi problémákkal szembesülhet a néző 2012 után, meg kell vizsgálnunk, milyen digitális sugárzási, illetve műsorterjesztési módok lehetségesek. Azért fontos ez a fejezet, mert 2012 január 1-én egy csapásra megszűnik a földfelszíni terjesztésű analóg televízió adás, csak digitális (DVB-T) adáslehetőség marad.

DVB-T azaz digitális földfelszíni sugárzás: vétele már meglévő lehetőség mind az m1, mind az m2 nézői számára, ha van hozzá vételt biztosító set top box, vagy már eleve az mpeg4 rendszerű digitális adások vételére alkalmas a vevőkészülék. Tehát már ma is megvalósítható, miután az Antenna Hungária egy idő óta először a gerincadóin, majd később fokozatosan az átjátszó adóin is digitálisan sugároz, s így az ország területének 85%-át lefedi. Az m1 jele közvetlenül a gerincadókra,
az m2 jele műholdra is, és az m1-hez hasonlóan az adókra is eljut.

Ez azt is jelenti, hogy az m1 mindenképpen, de az m2 is elvben osztható, körzetek szerint szétkapcsolható, nincs akadálya körzeti műsorok sugárzásának. Ám az m2 esetében ez mégsem javallt, mert annak műholdas adása nem osztható és ezért a földit sem célszerű megbontani.

A földi digitális sugárzás lehetőségeit növeli, hogy 2012. január 1. után minden régió számára adott lehetőség lesz akár napi 24 órás adás szolgáltatására egy úgynevezett fenntartott digitális frekvencia használata. Ezen, saját vételkörzetükben akár a regionális televíziók is jelentkezhetnek, a fennmaradó időben pedig akár III. programot is indíthat a MTV.

DVB-C azaz kábelen terjesztett digitális műsorszórás: vonatkozik ez a kisebb és nagyobb kábeltársaságok (DIGI TV, TVNETWORK, T-COM, UPC, FIBERNET és a sok kicsi) mindegyikére. A kábelszolgáltatók számára a törvény nem ír elő digitális adáskötelezettséget, maradhatnak analóg szolgáltatási csomagok, ebben az esetben az adások vételéhez nem kell set top box, ám a digitális csomagok vételéhez kell, s a kábeltársaság üzletpolitikája dönti el, melyiket választja.

A Médiatörvényt módosítani kell, hogy ne tudjanak hamis okokra hivatkozva kibújni a kötelező műsorok továbbítása alól.
A kábelszolgáltatóknak annyi lesz az összes kiadásuk, hogy az MTV-ből a saját központi fejállomásukra vigyék el mind
a 6 streamet (műsorjelet), (a budapesti és öt regionális műsort), és ne csak egyet, nevezetesen a budapestit tartalmazót. (Ezért látható aztán csak, kizárólag a budapesti regionális tv adása az MTV Zrt. regionális adásidőiben.)
És a saját központi fejállomásáról ossza el földrajzilag a területileg illetékes kisebb fejállomásokra!

Ezzel a lehetőséggel eddig kizárólag csak az Antenna Hungária élt és ezzel a jellel látja el az m1 DVB-T azaz földi hálózatát. Azok a kisebb kábelszolgáltatók pedig, melyek nem tudják közvetlenül a MTV Zrt. központjából elvinni a megfelelő streamet, legyenek kötelesek levenni a megfelelő jelet a DVB-T adóhálózatról!

DVB-S digitális műholdas vétel: Szabadon vehető magyar nyelvű műsorokat készítő műsorszolgáltatók, melyek műsora digitális műholdvevővel szabadon vehető (ismertebb műsorszolgáltató a m2, Duna, Autonómia). Az m2 műholdas adás bérelt sávszélessége olyan mértékű, hogy az m2 HD adása mellett akár a 6 regionális stúdió SD minőségű adása is továbbítható egyidejűleg.

Nem kell bontani, mint a földi m1 adást, mert azt választja a fogyasztó, amelyiket akarja. Nincs földrajzi határ, nem kell kábel, nincs korlátozott földi terjesztés. A kisebb kábeltévé szolgáltatók is jó minőségben vehetik a regionális adásokat.
A vétel minőségét nem befolyásolja a földfelszíni adótól lévő távolság.

DVB-H azaz mobil telefonokkal vehető televíziós adás: Két módozata lehetséges. Egyik esetben hordozható digitális tv-ként működik a mobil készülék, és vélhetően az Antenna Hungária adja majd ki a jelet (a regionálisét is), a másik esetben tartalmat (esetleg regionális műsort is) vásárol a néző és ekkor a mobilszolgáltatóval kerül jogviszonyba.

IV.

Digitális kapcsolat az Eurorégióban: Nincs műszaki gond, a saját adóhálózatára minden tagország a saját sugárzási rendszere szerinti módon teszi ki az adásokat, melyekhez az egyes tagországok vételi rendszere szerinti módon jut
a fogyasztó.

V.

Regionális stúdiók hálózatba szervezése:

A DVB-T sugárzásnál említett 2012. jan. 1. után az egész ország területén rendelkezésre álló úgynevezett regionális műsortovábbításra fenntartott földi digitális csatornában érdemes gondolkodni. Ezzel egyrészt fellazulna az m1 sűrű programja, nem kellene bontani az adásidőt, és jelentősen megnövekedne a regionális stúdiók hitele, jelentősége.

Regionális műsorok megtekintése honlapon: már ma is lehetőség (MTV Web3).

 

 
 
 
 
 
    vissza az elejére vissza egy lépést