3.1.
A PÁLYÁZATI KERETEK ÖSSZEGÉNEK MEGHATÁROZÁSÁVAL
KAPCSOLATOS VISSZÁSSÁGOK
3.1.1.
"A médiatörvény támogatási
kötelmeit részben kezdettől fogva, részben 2001 óta nem tartja
be az ORTT.
[ÁSZ 13. o.]
Pl.:
> Az előírt négyféle támogatási
keret helyett csak hármat képeztek, és a keretképzés szabályait
sem minden esetben tartották be. Ilyen okokból 2004 végéig
összesen 3646 M Ft kerethiány keletkezett." [ÁSZ
13. o.]
> A médiatörvény 78.
§ (2) bekezdése kimondja, hogy "A műsorszolgáltatók által
az Alapba fizetett műsorszolgáltatási díj összegének legalább
50%-át a műsorszolgáltatók magyarországi gyártású, közszolgálati
műsorszámai készítésének visszatérítendő vagy vissza nem térítendő
támogatására kell fordítani,...".
A könyvvizsgáló kifogásolta, hogy a Sláger
Rádió által - az országos műsorszolgáltatási jogosultsága
után - fizetett műsorszolgáltatási díjat az Alap nem vette
bele a fenti 50% számítási alapjába, hanem teljes egészében
szabad rendelkezésű bevételként kezelte.
A 2004. évről készített könyvvizsgálói jelentés szerint 2004.
december 31-éig 2710 M Ft kerethiány - másfelől szabad
keret, vagyonnövekedés - keletkezett
e rendelkezés miatt az Alapnál." [ÁSZ 41. o.]
3.1.2.
"A keretátcsoportosítások miatt
a támogatási keretek felhasználása sem felel meg a médiatörvény
előírásainak." [ÁSZ 13. o.]
"2001 óta a Testület működésének
finanszírozásához az ORTT költségvetéséről szóló törvények
- az illetékes parlamenti bizottságok jóváhagyásával - a várható
üzemben tartási díj 4%-ának megfelelő fix összegű támogatás
biztosításával, valamint az ORTT-nek megengedett, - az Alap
és az ORTT kiadási előirányzatai közötti - átcsoportosítással
figyelmen kívül hagyják a kétharmados médiatörvény előírásait.
Az Országgyűlés az átcsoportosítási felhatalmazással lehetőséget
biztosított a Testületnek, hogy az eredeti működési költségvetési
előirányzatainál nagyobb költségvetéssel gazdálkodjon."
[ÁSZ 9. o.]
"Az ORTT költségvetéséről szóló
törvényekben nem definiálták, hogy mely átcsoportosítások
fogadhatók el.
A Testület a működési költségvetések
közötti átcsoportosításon kívül 2001.,
2002. és 2004. évre vonatkozóan összesen 2348 M Ft-ot csoportosított
át a médiatörvény által kötött felhasználású, támogatásra
szolgáló keretekből rendkívüli bevételként az Alap kötetlen
felhasználású, ún. szabad kerete (bevétele) javára.
Ezzel lehetővé
vált, hogy a Műsorszolgáltatási Alap bevételeit ne a médiatörvény
rendelkezéseinek megfelelő arányban költse az egyes támogatási
célokra." [ÁSZ 10. o.]
A keretátcsoportosítások 2005-ben is
folytatódtak, az ORTT költségvetéséről szóló törvényben biztosított
általános felhatalmazás alapján.
A keretátcsoportosításokkal kapcsolatos
visszásságokat is feltáró jelentését az Állami Számvevőszék
tavaly augusztusban nyújtotta be az Országgyűlésnek. Az ÁSZ
elnöke a jelentéshez csatolt levelében, egyebek mellett felhívta
a képviselők figyelmét arra, hogy "az ORTT költségvetéséről
szóló önálló törvények 2001 óta figyelmen kívül hagyták a
kétharmados médiatörvény előírásait."
Az ÁSZ által feltárt alkotmányossági
probléma ellenére, az ORTT 2006. évi költségvetéséről szóló,
tavaly novemberben előterjesztett törvényjavaslat változatlan
formában tartalmazta a keretátcsoportosítás lehetőségére vonatkozó
rendelkezést.
Figyelmükbe ajánljuk, hogy a Testület
költségvetését "a Testület
javaslata alapján, az Országgyűlés költségvetési ügyekben
hatáskörrel rendelkező bizottságának előterjesztésére"
hagyja jóvá az Országgyűlés.
[Médiatörvény 32. § (1) bek.]
E törvényjavaslathoz egy képviselő
módosító indítványt nyújtott be (T/18161/2 sz.), amelyben
javasolta, hogy az ORTT ne legyen jogosult a "törvényben
jóváhagyott költségvetések kiadási előirányzatai közötti átcsoportosításra".
Az átcsoportosítások gyakorlatának
jogszerűtlenségére és alkotmányellenességére hivatkozó módosító
indítványt az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi
bizottsága nem tárgyalta és nem véleményezte; a Kulturális
és sajtóbizottság pedig még egyharmad arányban sem támogatta.
A módosító indítvánnyal az előterjesztő és a Kormány képviselője
nem értett egyet.
A törvényjavaslat elfogadásáról és a módosító indítvány elutasításáról
az Országgyűlés listás szavazással, a jelenlévő képviselők
többségének szavazatával döntött. A többség nem érte el a
kétharmados arányt.
Tehát tavaly, hónapokkal az Állami
Számvevőszék jelentésének benyújtása után, az Országgyűlés,
illetékes albizottságának az ORTT javaslata alapján készült
előterjesztését elfogadva, továbbra is úgy döntött feles szavazással
az Országos Rádió és Televízió Testület idei költségvetéséről,
hogy figyelmen kívül hagyta a kétharmados médiatörvénynek
a közszolgálati műsorok és műsorszámok pályázati támogatására
vonatkozó rendelkezéseit.
Így a közszolgálati műsorkészítés támogatására szolgáló,
eredetileg alapvetően nem állami költségvetési forrásból származó
pályázati keretekből az ORTT 2006-ban is jelentős összegeket
vonhat el részben a saját, az ÁSZ jelentésében számos vonatkozásban
kifogásolt mértékű, indokoltságú és szabályszerűségű - működési
költségeire, nagyrészt pedig olyan keretbe történő átcsoportosításra,
melyből pályáztatás nélkül, és nem csak műsorkészítési célra
adható támogatás.
3.1.3.
Az ORTT évi költségvetéséről szóló törvények elfogadásánál
az Országgyűlés 2001. óta nem veszi figyelembe az Alkotmánybíróság
határozatát a minősített többség követelményéről.
Az Alkotmánybíróság határozatban mondta ki, hogy "valamely,
az Alkotmány által meghatározott törvény elfogadásához megkívánt
minősített többség nem egyszerűen a törvényalkotási eljárás
formai előírása, hanem olyan alkotmányos garancia, amelynek
lényeges tartalma az országgyűlési képviselők közötti széles
körű egyetértés.
A minősített többség követelménye nemcsak az adott alkotmányi
rendelkezés közvetlen végrehajtásaként kiadott törvény megalkotására
vonatkozik, hanem e törvény módosítására (rendelkezéseinek
megváltoztatására, kiegészítésére) és hatályon kívül helyezésére
is."
"Az Alkotmánybíróság álláspontja
szerint a kétharmados törvények közvetlen (tételes) módosítása
a kétharmados törvény szabályozási köréhez közelálló, azzal
esetleg részben egybevágó, másik, egyszerű többséggel meghozható
önálló törvény módosításával, vagy új törvény alkotásával
alkotmányosan nem kerülhető meg.
Mindez ugyanis odavezethetne, hogy a kétharmados törvények
formális érintetlenül hagyása ellenére az alapjogi, illetve
az intézményi törvény a módosított, illetve az újonnan alkotott
- formálisan egyszerű többséghez kötött - törvényekhez képest
elveszítené alkotmányosan meghatározó jelentőségét."
"Amennyiben az Országgyűlés
a törvényalkotási-eljárási szabályokat megszegi, úgy az formai
alkotmányellenességet eredményez, amelynek - az Alkotmánybíróság
megsemmisítési jogkörére tekintettel - alkotmányjogi szankciója
van." [1/1999. (II. 24.) AB határozat]
>> |
Fentiek miatt kérjük
az Országgyűlést, hogy az Országos Rádió és Televízió
Testület éves költségvetéseiről szóló törvényekben |
|
|
- |
közszolgálati műsorszámok
készítésének támogatásra szolgáló pályázatok céljára a
médiatörvény 78. § (2) bekezdésben előírt összeget; |
|
|
- |
közszolgálati műsorok
támogatására kiírandó pályázatok céljára a médiatörvény
84. § (2) bekezdésben előírt összeget |
|
|
|
hagyja jóvá; a médiatörvény
78. § (1), 131. § (2) és (3) bek. rendelkezéseinek figyelembe
vételével; a médiatörvény előírásaival tételesen összevethető
formában! |
|
|
>> |
Kérjük továbbá, hogy
amennyiben az Országgyűlés |
|
|
- |
ezeknek az előirányzatoknak
a meghatározásánál el kíván térni a médiatörvény rendelkezéseitől, |
|
|
- |
vagy az ORTT-t fel kívánja
jogosítani arra, hogy az éves költségvetéséről szóló törvényben
előírt, kötött célú támogatási keretek előirányzatait
átcsoportosítsa; |
|
|
|
döntését az Alkotmánybíróság
idézett, 1/1999. sz. határozatának megfelelő módon hozza
meg! |
3.2.
A PÁLYÁZATI KERETEKKEL KAPCSOLATOS EGYÉB PÉNZÜGYI VISSZÁSSÁGOK
3.2.1.
A pályázati keretekből elvont összegeket nem pótolták vissza.
"Az Alap Felügyelő Bizottsága
kezdettől fogva szükségesnek tartotta az átcsoportosított
keretek visszapótlását, a törvénynek megfelelő keretállapotok
visszaállítását, de erre még nem került sor."
[ÁSZ 13. o.]
/E visszásságot különösen súlyossá teszi az a tény, hogy
a közszolgálati műsorszámok készítésének támogatásra kiírandó
pályázatok célját szolgáló keret esetében nem az állami költségvetésből
származó pénzekről van szó, hanem kereskedelmi műsorszolgáltatók
befizetéséiről, melyeket az ORTT és a Műsorszolgáltatási Alap
köteles lenne a médiatörvényben előírt módon kezelni és felhasználni.
A közszolgálati műsorok támogatására kiírandó pályázatok célját
szolgáló keret forrása a tévékészülékek üzemben tartási díja,
melyet az állami költségvetés csupán átvállal./
3.2.2.
A visszafizetett pályázati támogatásokat kivonták a pályázati
rendszerből.
"A visszakövetelt és a visszatérítendő támogatások -
ha azokat visszakapta az Alap - a kezelési szabályzat szerint
nem kerülnek vissza abba a támogatási keretbe, amelyből odaítélték
a kedvezményezettnek, hanem az Alap szabad rendelkezésű bevételeit
gyarapítják, amelyből pályáztatás nélkül is adható támogatás,
és amelyből az Alap, illetve részben az ORTT működési költségeit
is fedezik. 2004. december végéig
összesen 440 M Ft-ot számolt el ily módon az Alap.
A visszatérített támogatások sorsáról a médiatörvény nem
rendelkezik.
Az alkalmazott megoldás korlátozza
a médiatörvény céljának teljesülését." [ÁSZ 12.
o.]
3.2.3.
Szabályozni kell a pályázati keretekhez kapcsolódó kamatok
és befektetési hozamok kérdéseit.
"Az ORTT-nél, illetve az Alapnál
hiányzik a kamatpolitikai szabályozás is.
A támogatási szerződések, illetve külön szabályzat nem jeleníti
meg az ügyleti és a késedelmi kamat alkalmazásának módját,
az esetleges kamatos kamat kikötésének rendjét. A támogatási
szerződésekben foglalt feladatok késedelmes teljesítése esetén
a késedelem szankcionálása nem felel meg a Ptk.-ban megállapított
kamatkikötési és érvényesítési szabályoknak." [ÁSZ 13.
o.]
Ezért az Állami Számvevőszék javasolta az ORTT-nek, hogy
"Alkosson szabályzatot a követendő kamatpolitikáról".
[ÁSZ 15. o]
A kamatpolitikai szabályzatban fontos
lenne rendelkezni arról is, hogy mi történjen az Alap számlájára
érkezett, műsortámogatási célt szolgáló, de még fel nem használt
pénzek kamataival ill. esetleges befektetési hozamával.
Pl. a törvényben díjfizetésre kötelezett műsorszolgáltató
"negyedévenként előre műsorszolgáltatási díjat fizet."
[Médiatörvény 90. § (3) bek.]
A befizetett díjakból a pályázatok kiírása ill. a támogatási
keretek felhasználása viszont nem ilyen ütemezésben történik.
Ha a fáziskésés miatt keletkező kamatok
és egyéb hozadékok nem a pályázati keretbe kerülnek, hanem
azokat az ORTT kötetlenül, mondjuk saját működésére fordíthatja,
a Testületnek érdekében állhat a pályázatok kiírását késleltetni
és pályázati feltételekben a műsorok és műsorszámok utólagos
finanszírozását előírni.
3.2.4.
Szabályozni kell a pályázati díjak, valamint a kötbérek, kártérítések
és bírságok elszámolását.
Nézetünk szerint pályázattal kapcsolatos,
bármely jogcímen keletkező bevétellel azt a keretet kell növelni,
amelyből a pályázati támogatás összegét fizették.
Ebben az esetben természetesen a pályázattal
kapcsolatban felmerült költségeket is ebből a keretből kell
fedezni.
3.2.5.
Nem vizsgálták felül a TV2 és az RTL KLUB műsorszolgáltatási
díját megállapító szerződéseket.
Ezeket a műsorszolgáltatási díjakat, a médiatörvényben meghatározott
arányban pl.:
- közszolgálati műsorszámok támogatására szolgáló pályázatok
kiírására [78. § (2) bek.], és
- az MTV2 földi csatorna után az MTV-nek és a Duna TV-nek
járó összegek fizetésére [131. § (2) bek.]
kell fordítani.
Rendkívül hátrányos a közszolgálati műsorkészítés
támogatása szempontjából, ha a következő engedélyezési időszakra
kötött szerződésekben a TV2 és az RTL KLUB által fizetett
műsorszolgáltatási díjak összege továbbra is a tíz évvel ezelőtt
meghatározott szinten marad.
3.3.
A TÁMOGATÁSI RENDSZER SZABÁLYOZÁSÁNAK VISSZÁSSÁGAI
3.3.1.
"A támogatás teljes folyamatának szabályai nincsenek
egységes szabályzatba foglalva." [ÁSZ 13. o.]
Az ORTT gyakorlatilag 1997. óta dönthet támogatásokról.
3.3.2.
"A részfolyamatok közül csak az ellenőrzésnek és iratkezelésnek
van elfogadott szabályzata az Alapnál."
[Uo.]
3.3.3.
"Az Alap egyetlen átfogó szabályzata a támogatási rendszerről
a Műsorszolgáltatási Alap Kezelési Szabályzata, amely 1998
őszére készült el, de a médiatörvényben előírt közzétételi
kötelezettség ellenére a Testület a Művelődési Közlönyben
nem jelentette meg." [Uo.]
"...értelemszerűen a módosításai sem jelentek meg a
közlönyben" [ÁSZ 44. o.]
3.3.4.
"A kezelési szabályzat azonban nem ad választ arra, hogy
maga a Testület milyen szabályok szerint végzi támogatási
tevékenységét. [Uo.]
3.3.5.
"A Testület a műsorszolgáltatás támogatását szabályzatba
foglalt normák helyett egyedi határozatokkal irányította,
ami rontotta a pályázatok elfogulatlan elbírálásának átláthatóságát."
[Az ÁSZ elnökének levele az Országgyűlés képviselőihez. 1.
o.]
"Jelenleg több ezer határozat közül lehet kigyűjteni
azokat, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a támogatási,
a pályázati eljáráshoz, és esetleg választ adnak olyan kérdésekre,
mint például:
|
- Hogyan kell
meghatározni az adott célra fordítható támogatás keretösszegét? |
|
|
|
- Mikor adható
visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő támogatás? |
|
|
|
- Milyen esetben
lehet valamilyen támogatandó célt előre, illetve utólag
finanszírozni? |
|
|
|
- Milyen egyedi
kérelmeket fogad be a Testület, illetve milyeneket nem?"
[ÁSZ 44-45. o.] |
3.3.6.
"A támogatások egy részére a médiatörvény nyilvános pályáztatási
kötelezettséget ír elő. A kezelési szabályzat szerint a nyilvános
pályázatokra a Testület által elfogadott külön pályázati szabályzatban
meghatározott módon kerülhet sor. Külön pályázati szabályzata
a helyszíni ellenőrzés idején még nem volt az Alapnak."
[ÁSZ 13. o.]
3.3.7.
"Az egyes kifizetett támogatások visszakövetelésének
ügyei között viszont voltak olyanok is, amelyeknél a pályáztatási
folyamatban a Testület nem tartotta be saját határozatait.
[ÁSZ 14. o.]
3.3.8.
"Az ORTT álláspontja szerint a Testület nem tartozik
az ún. üvegzsebtörvény hatálya alá, ezért nem is határozták
meg azokat a működésbeli veszélyforrásokat sem, amelyek esetében
a hivatkozott törvény rendelkezéseinek eleget kell tenni.
Az ORTT közpénzből, a költségvetési szervek gazdálkodására
vonatkozó jogszabályok értelemszerű alkalmazásával gazdálkodik,
ezért az Áht.-nek az üvegzsebtörvényből következő előírásai
értelemszerűen rá is vonatkoznak." [ÁSZ 13. o.]
3.4.
A PÁLYÁZTATÁSI TERVEK HIÁNYA
3.4.1.
"A támogatási rendszer működésének hatékonysága a Műsorszolgáltatási
Alapnál nem mérhető, mert nincs mihez viszonyítani a tényleges
működését. [ÁSZ 13. o.]
3.4.2.
A Testületnek nincs támogatási stratégiája, és a 2000. és
a 2005. évet kivéve nem voltak Testület által jóváhagyott
éves pályáztatási tervek sem az Alapnál. A fenti két évet
kivéve a Testület rendszertelen döntésekkel kezelte az Alap
támogatási célú pénzeszközeit." [Uo.]
3.4.3.
"Az Alap kezelési szabályzatában, a testületi határozatok
között nem található támogatási, pályáztatási tervvel kapcsolatos
rendelkezés, amely előírná, hogy a Testület az éves támogatási,
pályáztatási terveket mikor, milyen formában, milyen tartalommal,
milyen pénzügyi alapon kéri döntéshez előkészíteni."
[Uo.]
3.5.
TÁJÉKOZTATÁSI ÉS ELSZÁMOLÁSI VISSZÁSSÁGOK
3.5.1.
A támogatásban érdekeltek tájékoztatása a lehetőségekről -
a fentiekből következően - ugyancsak kifogásolható.
[ÁSZ 13. o.]
Pl.: "A 2001 évi előzetes programtervet már 2000. májusában
elfogadta a Testület. A vázlatos előzetes programterv még
nem alkalmas az adott évi munka irányítására, viszont a 2001.
évi végleges programtervről nem született testületi határozat.
A 2002-2003. évre vonatkozó pályáztatási tervről szóló 2002.
szeptemberi határozatnak nincs összefoglaló naptármelléklete,
magából a határozatból, pedig nem derül ki, hogy a benne szereplő
14 pályázati felhívást mikor fogja kibocsátani a testület.
Egy 2004. júniusi határozatában az ott felsorolt 5 pályázati
cél megvalósítást célzó pályázati felhívás elkészítésére kéri
fel az Alapot. Ezek közül egy sem szerepel a 200-2005. évre
javasolt pályázati eljárások, illetve lehetséges támogatási
célok között, amelyről 2004. májusában határozott a testület."
[ÁSZ 43-44. o.]
Kérjük, mérlegeljék: miféle feltételekkel kell így az alkotóknak
a pályázatok kidolgozását, a gyártóknak a műsorkészítési munka
előkészítését és a tévéknek a műsorhely megtervezését elvégezniük?!
(Az EU "MEDIA" pályázatainál évekre előre tudni
lehet, hogy milyen támogatási célra, mikor lehet pályázati
anyagot benyújtani, és mikor hirdetik ki az eredményt.)
3.5.2.
"Az egyes célokra fordított tényleges támogatás összege
csak az Alap számviteli adataiból olvasható ki, a költségvetési
törvények pénzforgalmi mérlegeiből nem." [ÁSZ
42. o.]
A Testület költségvetését "a
Testület javaslata alapján, az Országgyűlés költségvetési
ügyekben hatáskörrel rendelkező bizottságának előterjesztésére"
hagyja jóvá az Országgyűlés.
[Médiatörvény 32. § (1) bek.]
3.5.3.
"A médiatörvény rendelkezései betartásának átláthatóságát
korlátozza, hogy az ORTT költségvetésének végrehajtásáról
szóló törvényben nincs kimutatás az egyes kötött támogatási
keretek, valamint a szabad rendelkezésű eredménytartalék alakulásáról:
az egyes támogatási keretek nyitó állományáról, képzéséről,
képzésen felüli növekedéséről, csökkenéséről jogcímenként,
záró állományáról, a záró állománya terhére fennálló kötelezettségek
összegéről, illetve a szabad rendelkezésű eredménytartalék
nyitó állományáról, növekedéséről és csökkenéséről, záró állományáról
és a záró állománya terhére fennálló kötelezettségek összegéről."
[Uo.]
3.5.4
Az "Alap költségvetése, illetve annak végrehajtásáról
készített elszámolás nem alkalmas az Alapnál zajló pénzügyi
folyamatok bemutatására. Ezekből nem látható, hogy a médiatörvény
támogatásra vonatkozó előírásai hogyan teljesültek."
[Az ÁSZ elnökének levele az Országgyűlés képviselőihez, 2.
o.]
3.6.
AZ ÁSZ ÁLTAL KIFOGÁSOLT MÓDON FELHASZNÁLT, TÁMOGATÁSI CÉLÚ
ÖSSZEG NAGYSÁGRENDJE
Az Állami Számvevőszék a 2004. december 31-ig terjedő időszak
vonatkozásában tekintette át az ORTT és a Műsorszolgáltatási
Alap pénzügyi rendszerének működését. A jelentéstervezetbe
foglalt megállapításokkal kapcsolatban a Testület főigazgatója
úgy nyilatkozott, hogy nem tesznek észrevételt. [ÁSZ 1. sz.
melléklet]
Beadványunkban, a vizsgálat által
feltárt számos eset közül, négy témakör kapcsán idéztük a
pénzügyi visszásságnak az ÁSZ által közölt nagyságrendjét
is. [L. 3.1.1., 3.1.2, és 3.2.2.]
Csupán e négyféle visszásság miatt, 2004.
dec. 31-ig, a támogatások pályázati rendszeréből kivont, ill.
az ÁSZ által kifogásolt módon felhasznált és elszámolt tételek
együttes összege: 9144 M Ft.
A Magyar Televízió költségvetésében a
műsorkészítésre fordítható keretösszeg jelenleg alig haladja
meg az évi 7000M Ft-ot.
A Duna Televízió műsorkészítésre szolgáló
évi keretösszege ennél is kevesebb.
>> |
Fentiek miatt kérjük
az Országgyűlést és a pénzügyminisztert, tekintse át,
hogy az Országos Rádió és Televízió Testület milyen intézkedéseket
tett az Állami Számvevőszék tavalyi jelentésében feltárt
visszásságok megszüntetése érdekében, és szükség esetén
hozza meg az illetékességi körébe tartozó intézkedést! |
|
|
>> |
Kérjük továbbá az Országgyűlést,
hogy az ORTT éves költségvetéséről szóló törvényekben
- vagy más módon - teremtse meg annak lehetőségét, hogy
felügyeleti jogkörét érdemben gyakorolhassa abban az esetben,
ha az Országos Rádió és Televízió Testület hatályos jogszabályt
figyelmen kívül hagy, vagy tevékenysége a közpénzek felelős
kezelése és rendeltetésszerű felhasználása szempontjából
nem elfogadható! |
4.
Tapasztalatunk szerint a médiatörvény két rendelkezése értelmezési
zavarokat okoz a pályázatoknál:
78. § (3) bek.:
"A közszolgálati műsorszolgáltatók a (2) bekezdés alapján
kiosztásra kerülő összeg legfeljebb egyharmadáig részesülhetnek
támogatásban."
78. § (5) bek.:
"A bírálóbizottságban a műsorszolgáltatási díj fizetésére
kötelezettek és a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók,
valamint közműsorszolgáltatók szakmaiérdekképviseleti szerveinek
képviseletét biztosítani kell."
>> Kérjük az Országgyűlést, hogy
végrehajtási rendelkezéssel, vagy egyéb módon értelmezze ezeket
az előírásokat!
5.
A Közszolgálati Televíziós Kerekasztal tagszervezetei nyomatékosan
felhívják a figyelmet arra, hogy
- ez a felhívás közérdekű bejelentés,
ezért kérjük a döntéshozókat, hogy beadványunkat a 2004. évi
XXIX. törvényben előírt módon kezeljék;
- a felhívással összefüggésben
keletkező információk közérdekűek,
ezért azokat az 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek
megfelelően nyilvánosságra fogjuk hozni.
|