1092. Budapest. Ráday-u 31/K. Filmesház   telefon: 299-30-27; fax. 299-30-28; email:e.ica@filmjus.hu  
     
 

KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉS

Kevés pénz jut közszolgálati tévéműsorok készítésére -
az ORTT támogatási rendszerével kapcsolatos visszásságok

Budapest, 2006. október 14.

1.
A magyar közszolgálati televíziózás jelenleg nem képes számos olyan alapfeladatának teljesítésére, amely a médiatörvény és nemzetközi dokumentumok szerint kötelessége lenne.

Ennek egyik fő oka az, hogy kevés pénz jut közszolgálati műsorszámok készítésére.

Az állandósult forráshiány tartalmi és műfaji elszegényedéshez, és súlyos minőségromláshoz vezetett.

Immár alig van lehetőség kulturális érteket jelentő televíziós művek létrehozására.

2.
A helyzet javításához hozzájárulhatnak azok a közszolgálati műsorkészítésre szolgáló támogatások, melyeket a médiatörvény 78. § (2) és 84. § (2) bek. szerint, az Országos Rádió és Televízió Testület kezelésében lévő Műsorszolgáltatási Alap által kiírandó pályázatokon lehet elnyerni, valamint azok a pénzek, melyeket az Alap, a médiatörvény 77. § (1) bek. alapján, pályáztatás nélkül folyósíthat.

Ezért jelentős közérdek fűződik ahhoz, hogy a Testület és az Alap a rendelkezésére álló pénzügyi forrásokat rendeltetésszerűen használja fel.

3.
E szervezetek működését tavaly átfogóan ellenőrizte az Állami Számvevőszék.

Az 1997-2004. évek közötti időszakra kiterjedő vizsgálat eredményeiről kiadott jelentés számos visszásságot: működési, szabályozási, tervezési, tájékoztatási rendellenességet, és a közpénzek felelős kezelése szempontjából kifogásolható egyéb jelenséget tárt fel.

Az Állami Számvevőszék jelentése alapján megállapítható, hogy az ORTT és a Műsorszolgáltatási Alap az elmúlt évek során a médiatörvényben előírtnál jóval kevesebb pénzt fordított a közszolgálati műsorkészítés támogatására.

A helyszíni ellenőrzés eredményei alapján, tavaly augusztusban, a Számvevőszék többek között javasolta az - 1997 óta milliárdos összegű közpénzekről rendelkező! ORTT-nek, hogy alakítsa ki "a támogatás teljes folyamatának rendjét".

[0539. sz Jelentés - továbbiakban: ÁSZ 44. o. Kiemelések tőlünk.]
 
>> A Közszolgálati Televíziós Kerekasztal felhívja a figyelmet arra, hogy az ORTT és a Műsorszolgáltatási Alap támogatási rendszerének működése a közszolgálati műsorkészítés szempontjából továbbra sem megnyugtató.
 

A visszásságok megszüntetéséhez az Alap és a Testület különleges jogi helyzete miatt szükség van az Országgyűlés felügyeleti és jogalkotói tevékenységére, valamint a pénzügyminiszter közreműködésére.

Ti. "Az Alap kezelésének részletes szabályait - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a Testület határozza meg".
"A Testület maga határozza meg ügyrendjét". "A Testület tagjai csak a törvénynek vannak alárendelve, és tevékenységük körében nem utasíthatók." "A Testület az Országgyűlés felügyelete alatt álló, önálló jogi személy".
[Médiatörvény 77. § (6), 40. § (1), 31. § (2) és 32. § (1) bek.]

   
>> A közszolgálati műsorkészítés tarthatatlan finanszírozási helyzetének javítása, valamint a rendelkezésre álló erőforrások rendeltetésszerű felhasználása érdekében, a Közszolgálati Televíziós Kerekasztal tagszervezetei arra kérik az Országgyűlést és a pénzügyminisztert, hogy az Állami Számvevőszék jelentéséből, valamint szakmai szervezeteink észrevételeiből kiindulva, részletekre kiterjedően tekintsék át az Országos Rádió és Televízió Testület és a kezelésében álló Műsorszolgáltatási Alap jelenlegi tevékenységét; e vizsgálat során különös figyelmet fordítva az alábbi kérdésekre:

3.1.
A PÁLYÁZATI KERETEK ÖSSZEGÉNEK MEGHATÁROZÁSÁVAL KAPCSOLATOS VISSZÁSSÁGOK

3.1.1.
"A médiatörvény támogatási kötelmeit részben kezdettől fogva, részben 2001 óta nem tartja be az ORTT.
[ÁSZ 13. o.]

Pl.:
> Az előírt négyféle támogatási keret helyett csak hármat képeztek, és a keretképzés szabályait sem minden esetben tartották be. Ilyen okokból 2004 végéig összesen 3646 M Ft kerethiány keletkezett." [ÁSZ 13. o.]

> A médiatörvény 78. § (2) bekezdése kimondja, hogy "A műsorszolgáltatók által az Alapba fizetett műsorszolgáltatási díj összegének legalább 50%-át a műsorszolgáltatók magyarországi gyártású, közszolgálati műsorszámai készítésének visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatására kell fordítani,...".

A könyvvizsgáló kifogásolta, hogy a Sláger Rádió által - az országos műsorszolgáltatási jogosultsága után - fizetett műsorszolgáltatási díjat az Alap nem vette bele a fenti 50% számítási alapjába, hanem teljes egészében szabad rendelkezésű bevételként kezelte.

A 2004. évről készített könyvvizsgálói jelentés szerint 2004. december 31-éig 2710 M Ft kerethiány - másfelől szabad keret, vagyonnövekedés - keletkezett e rendelkezés miatt az Alapnál." [ÁSZ 41. o.]

3.1.2.
"A keretátcsoportosítások miatt a támogatási keretek felhasználása sem felel meg a médiatörvény előírásainak." [ÁSZ 13. o.]

"2001 óta a Testület működésének finanszírozásához az ORTT költségvetéséről szóló törvények - az illetékes parlamenti bizottságok jóváhagyásával - a várható üzemben tartási díj 4%-ának megfelelő fix összegű támogatás biztosításával, valamint az ORTT-nek megengedett, - az Alap és az ORTT kiadási előirányzatai közötti - átcsoportosítással figyelmen kívül hagyják a kétharmados médiatörvény előírásait. Az Országgyűlés az átcsoportosítási felhatalmazással lehetőséget biztosított a Testületnek, hogy az eredeti működési költségvetési előirányzatainál nagyobb költségvetéssel gazdálkodjon." [ÁSZ 9. o.]

"Az ORTT költségvetéséről szóló törvényekben nem definiálták, hogy mely átcsoportosítások fogadhatók el.

A Testület a működési költségvetések közötti átcsoportosításon kívül 2001., 2002. és 2004. évre vonatkozóan összesen 2348 M Ft-ot csoportosított át a médiatörvény által kötött felhasználású, támogatásra szolgáló keretekből rendkívüli bevételként az Alap kötetlen felhasználású, ún. szabad kerete (bevétele) javára.

Ezzel lehetővé vált, hogy a Műsorszolgáltatási Alap bevételeit ne a médiatörvény rendelkezéseinek megfelelő arányban költse az egyes támogatási célokra." [ÁSZ 10. o.]

A keretátcsoportosítások 2005-ben is folytatódtak, az ORTT költségvetéséről szóló törvényben biztosított általános felhatalmazás alapján.

A keretátcsoportosításokkal kapcsolatos visszásságokat is feltáró jelentését az Állami Számvevőszék tavaly augusztusban nyújtotta be az Országgyűlésnek. Az ÁSZ elnöke a jelentéshez csatolt levelében, egyebek mellett felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy "az ORTT költségvetéséről szóló önálló törvények 2001 óta figyelmen kívül hagyták a kétharmados médiatörvény előírásait."

Az ÁSZ által feltárt alkotmányossági probléma ellenére, az ORTT 2006. évi költségvetéséről szóló, tavaly novemberben előterjesztett törvényjavaslat változatlan formában tartalmazta a keretátcsoportosítás lehetőségére vonatkozó rendelkezést.

Figyelmükbe ajánljuk, hogy a Testület költségvetését "a Testület javaslata alapján, az Országgyűlés költségvetési ügyekben hatáskörrel rendelkező bizottságának előterjesztésére" hagyja jóvá az Országgyűlés.
[Médiatörvény 32. § (1) bek.]

E törvényjavaslathoz egy képviselő módosító indítványt nyújtott be (T/18161/2 sz.), amelyben javasolta, hogy az ORTT ne legyen jogosult a "törvényben jóváhagyott költségvetések kiadási előirányzatai közötti átcsoportosításra".

Az átcsoportosítások gyakorlatának jogszerűtlenségére és alkotmányellenességére hivatkozó módosító indítványt az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága nem tárgyalta és nem véleményezte; a Kulturális és sajtóbizottság pedig még egyharmad arányban sem támogatta. A módosító indítvánnyal az előterjesztő és a Kormány képviselője nem értett egyet.

A törvényjavaslat elfogadásáról és a módosító indítvány elutasításáról az Országgyűlés listás szavazással, a jelenlévő képviselők többségének szavazatával döntött. A többség nem érte el a kétharmados arányt.

Tehát tavaly, hónapokkal az Állami Számvevőszék jelentésének benyújtása után, az Országgyűlés, illetékes albizottságának az ORTT javaslata alapján készült előterjesztését elfogadva, továbbra is úgy döntött feles szavazással az Országos Rádió és Televízió Testület idei költségvetéséről, hogy figyelmen kívül hagyta a kétharmados médiatörvénynek a közszolgálati műsorok és műsorszámok pályázati támogatására vonatkozó rendelkezéseit.

Így a közszolgálati műsorkészítés támogatására szolgáló, eredetileg alapvetően nem állami költségvetési forrásból származó pályázati keretekből az ORTT 2006-ban is jelentős összegeket vonhat el részben a saját, az ÁSZ jelentésében számos vonatkozásban kifogásolt mértékű, indokoltságú és szabályszerűségű - működési költségeire, nagyrészt pedig olyan keretbe történő átcsoportosításra, melyből pályáztatás nélkül, és nem csak műsorkészítési célra adható támogatás.

3.1.3.
Az ORTT évi költségvetéséről szóló törvények elfogadásánál az Országgyűlés 2001. óta nem veszi figyelembe az Alkotmánybíróság határozatát a minősített többség követelményéről.


Az Alkotmánybíróság határozatban mondta ki, hogy "valamely, az Alkotmány által meghatározott törvény elfogadásához megkívánt minősített többség nem egyszerűen a törvényalkotási eljárás formai előírása, hanem olyan alkotmányos garancia, amelynek lényeges tartalma az országgyűlési képviselők közötti széles körű egyetértés.

A minősített többség követelménye nemcsak az adott alkotmányi rendelkezés közvetlen végrehajtásaként kiadott törvény megalkotására vonatkozik, hanem e törvény módosítására (rendelkezéseinek megváltoztatására, kiegészítésére) és hatályon kívül helyezésére is."

"Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a kétharmados törvények közvetlen (tételes) módosítása a kétharmados törvény szabályozási köréhez közelálló, azzal esetleg részben egybevágó, másik, egyszerű többséggel meghozható önálló törvény módosításával, vagy új törvény alkotásával alkotmányosan nem kerülhető meg.

Mindez ugyanis odavezethetne, hogy a kétharmados törvények formális érintetlenül hagyása ellenére az alapjogi, illetve az intézményi törvény a módosított, illetve az újonnan alkotott - formálisan egyszerű többséghez kötött - törvényekhez képest elveszítené alkotmányosan meghatározó jelentőségét."

"Amennyiben az Országgyűlés a törvényalkotási-eljárási szabályokat megszegi, úgy az formai alkotmányellenességet eredményez, amelynek - az Alkotmánybíróság megsemmisítési jogkörére tekintettel - alkotmányjogi szankciója van." [1/1999. (II. 24.) AB határozat]

>> Fentiek miatt kérjük az Országgyűlést, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület éves költségvetéseiről szóló törvényekben
   
- közszolgálati műsorszámok készítésének támogatásra szolgáló pályázatok céljára a médiatörvény 78. § (2) bekezdésben előírt összeget;
   
- közszolgálati műsorok támogatására kiírandó pályázatok céljára a médiatörvény 84. § (2) bekezdésben előírt összeget
   
  hagyja jóvá; a médiatörvény 78. § (1), 131. § (2) és (3) bek. rendelkezéseinek figyelembe vételével; a médiatörvény előírásaival tételesen összevethető formában!
   
>> Kérjük továbbá, hogy amennyiben az Országgyűlés
   
- ezeknek az előirányzatoknak a meghatározásánál el kíván térni a médiatörvény rendelkezéseitől,
   
- vagy az ORTT-t fel kívánja jogosítani arra, hogy az éves költségvetéséről szóló törvényben előírt, kötött célú támogatási keretek előirányzatait átcsoportosítsa;
   
  döntését az Alkotmánybíróság idézett, 1/1999. sz. határozatának megfelelő módon hozza meg!

3.2.
A PÁLYÁZATI KERETEKKEL KAPCSOLATOS EGYÉB PÉNZÜGYI VISSZÁSSÁGOK

3.2.1.
A pályázati keretekből elvont összegeket nem pótolták vissza.

"Az Alap Felügyelő Bizottsága kezdettől fogva szükségesnek tartotta az átcsoportosított keretek visszapótlását, a törvénynek megfelelő keretállapotok visszaállítását, de erre még nem került sor." [ÁSZ 13. o.]

/E visszásságot különösen súlyossá teszi az a tény, hogy a közszolgálati műsorszámok készítésének támogatásra kiírandó pályázatok célját szolgáló keret esetében nem az állami költségvetésből származó pénzekről van szó, hanem kereskedelmi műsorszolgáltatók befizetéséiről, melyeket az ORTT és a Műsorszolgáltatási Alap köteles lenne a médiatörvényben előírt módon kezelni és felhasználni.
A közszolgálati műsorok támogatására kiírandó pályázatok célját szolgáló keret forrása a tévékészülékek üzemben tartási díja, melyet az állami költségvetés csupán átvállal./

3.2.2.
A visszafizetett pályázati támogatásokat kivonták a pályázati rendszerből.

"A visszakövetelt és a visszatérítendő támogatások - ha azokat visszakapta az Alap - a kezelési szabályzat szerint nem kerülnek vissza abba a támogatási keretbe, amelyből odaítélték a kedvezményezettnek, hanem az Alap szabad rendelkezésű bevételeit gyarapítják, amelyből pályáztatás nélkül is adható támogatás, és amelyből az Alap, illetve részben az ORTT működési költségeit is fedezik. 2004. december végéig összesen 440 M Ft-ot számolt el ily módon az Alap.

A visszatérített támogatások sorsáról a médiatörvény nem rendelkezik.

Az alkalmazott megoldás korlátozza a médiatörvény céljának teljesülését." [ÁSZ 12. o.]

3.2.3.
Szabályozni kell a pályázati keretekhez kapcsolódó kamatok és befektetési hozamok kérdéseit.

"Az ORTT-nél, illetve az Alapnál hiányzik a kamatpolitikai szabályozás is.

A támogatási szerződések, illetve külön szabályzat nem jeleníti meg az ügyleti és a késedelmi kamat alkalmazásának módját, az esetleges kamatos kamat kikötésének rendjét. A támogatási szerződésekben foglalt feladatok késedelmes teljesítése esetén a késedelem szankcionálása nem felel meg a Ptk.-ban megállapított kamatkikötési és érvényesítési szabályoknak." [ÁSZ 13. o.]

Ezért az Állami Számvevőszék javasolta az ORTT-nek, hogy "Alkosson szabályzatot a követendő kamatpolitikáról".
[ÁSZ 15. o]

A kamatpolitikai szabályzatban fontos lenne rendelkezni arról is, hogy mi történjen az Alap számlájára érkezett, műsortámogatási célt szolgáló, de még fel nem használt pénzek kamataival ill. esetleges befektetési hozamával.

Pl. a törvényben díjfizetésre kötelezett műsorszolgáltató "negyedévenként előre műsorszolgáltatási díjat fizet."
[Médiatörvény 90. § (3) bek.]

A befizetett díjakból a pályázatok kiírása ill. a támogatási keretek felhasználása viszont nem ilyen ütemezésben történik.

Ha a fáziskésés miatt keletkező kamatok és egyéb hozadékok nem a pályázati keretbe kerülnek, hanem azokat az ORTT kötetlenül, mondjuk saját működésére fordíthatja, a Testületnek érdekében állhat a pályázatok kiírását késleltetni és pályázati feltételekben a műsorok és műsorszámok utólagos finanszírozását előírni.

3.2.4.
Szabályozni kell a pályázati díjak, valamint a kötbérek, kártérítések és bírságok elszámolását.

Nézetünk szerint pályázattal kapcsolatos, bármely jogcímen keletkező bevétellel azt a keretet kell növelni, amelyből a pályázati támogatás összegét fizették.

Ebben az esetben természetesen a pályázattal kapcsolatban felmerült költségeket is ebből a keretből kell fedezni.

3.2.5.
Nem vizsgálták felül a TV2 és az RTL KLUB műsorszolgáltatási díját megállapító szerződéseket.

Ezeket a műsorszolgáltatási díjakat, a médiatörvényben meghatározott arányban pl.:

- közszolgálati műsorszámok támogatására szolgáló pályázatok kiírására [78. § (2) bek.], és

- az MTV2 földi csatorna után az MTV-nek és a Duna TV-nek járó összegek fizetésére [131. § (2) bek.]

kell fordítani.

Rendkívül hátrányos a közszolgálati műsorkészítés támogatása szempontjából, ha a következő engedélyezési időszakra kötött szerződésekben a TV2 és az RTL KLUB által fizetett műsorszolgáltatási díjak összege továbbra is a tíz évvel ezelőtt meghatározott szinten marad.

3.3.
A TÁMOGATÁSI RENDSZER SZABÁLYOZÁSÁNAK VISSZÁSSÁGAI

3.3.1.
"A támogatás teljes folyamatának szabályai nincsenek egységes szabályzatba foglalva."
[ÁSZ 13. o.]

Az ORTT gyakorlatilag 1997. óta dönthet támogatásokról.

3.3.2.
"A részfolyamatok közül csak az ellenőrzésnek és iratkezelésnek van elfogadott szabályzata az Alapnál."

[Uo.]

3.3.3.
"Az Alap egyetlen átfogó szabályzata a támogatási rendszerről a Műsorszolgáltatási Alap Kezelési Szabályzata, amely 1998 őszére készült el, de a médiatörvényben előírt közzétételi kötelezettség ellenére a Testület a Művelődési Közlönyben nem jelentette meg."
[Uo.]

"...értelemszerűen a módosításai sem jelentek meg a közlönyben" [ÁSZ 44. o.]

3.3.4.
"A kezelési szabályzat azonban nem ad választ arra, hogy maga a Testület milyen szabályok szerint végzi támogatási tevékenységét.
[Uo.]

3.3.5.
"A Testület a műsorszolgáltatás támogatását szabályzatba foglalt normák helyett egyedi határozatokkal irányította, ami rontotta a pályázatok elfogulatlan elbírálásának átláthatóságát."

[Az ÁSZ elnökének levele az Országgyűlés képviselőihez. 1. o.]

"Jelenleg több ezer határozat közül lehet kigyűjteni azokat, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a támogatási, a pályázati eljáráshoz, és esetleg választ adnak olyan kérdésekre, mint például:

  - Hogyan kell meghatározni az adott célra fordítható támogatás keretösszegét?
   
  - Mikor adható visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő támogatás?
   
  - Milyen esetben lehet valamilyen támogatandó célt előre, illetve utólag finanszírozni?
   
  - Milyen egyedi kérelmeket fogad be a Testület, illetve milyeneket nem?" [ÁSZ 44-45. o.]

3.3.6.
"A támogatások egy részére a médiatörvény nyilvános pályáztatási kötelezettséget ír elő. A kezelési szabályzat szerint a nyilvános pályázatokra a Testület által elfogadott külön pályázati szabályzatban meghatározott módon kerülhet sor. Külön pályázati szabályzata a helyszíni ellenőrzés idején még nem volt az Alapnak."
[ÁSZ 13. o.]

3.3.7.
"Az egyes kifizetett támogatások visszakövetelésének ügyei között viszont voltak olyanok is, amelyeknél a pályáztatási folyamatban a Testület nem tartotta be saját határozatait. [ÁSZ 14. o.]

3.3.8.
"Az ORTT álláspontja szerint a Testület nem tartozik az ún. üvegzsebtörvény hatálya alá, ezért nem is határozták meg azokat a működésbeli veszélyforrásokat sem, amelyek esetében a hivatkozott törvény rendelkezéseinek eleget kell tenni.

Az ORTT közpénzből, a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok értelemszerű alkalmazásával gazdálkodik, ezért az Áht.-nek az üvegzsebtörvényből következő előírásai értelemszerűen rá is vonatkoznak." [ÁSZ 13. o.]

3.4.
A PÁLYÁZTATÁSI TERVEK HIÁNYA

3.4.1.
"A támogatási rendszer működésének hatékonysága a Műsorszolgáltatási Alapnál nem mérhető, mert nincs mihez viszonyítani a tényleges működését.
[ÁSZ 13. o.]

3.4.2.
A Testületnek nincs támogatási stratégiája, és a 2000. és a 2005. évet kivéve nem voltak Testület által jóváhagyott éves pályáztatási tervek sem az Alapnál. A fenti két évet kivéve a Testület rendszertelen döntésekkel kezelte az Alap támogatási célú pénzeszközeit."
[Uo.]

3.4.3.
"Az Alap kezelési szabályzatában, a testületi határozatok között nem található támogatási, pályáztatási tervvel kapcsolatos rendelkezés, amely előírná, hogy a Testület az éves támogatási, pályáztatási terveket mikor, milyen formában, milyen tartalommal, milyen pénzügyi alapon kéri döntéshez előkészíteni."
[Uo.]

3.5.
TÁJÉKOZTATÁSI ÉS ELSZÁMOLÁSI VISSZÁSSÁGOK

3.5.1.
A támogatásban érdekeltek tájékoztatása a lehetőségekről - a fentiekből következően - ugyancsak kifogásolható.

[ÁSZ 13. o.]

Pl.: "A 2001 évi előzetes programtervet már 2000. májusában elfogadta a Testület. A vázlatos előzetes programterv még nem alkalmas az adott évi munka irányítására, viszont a 2001. évi végleges programtervről nem született testületi határozat. A 2002-2003. évre vonatkozó pályáztatási tervről szóló 2002. szeptemberi határozatnak nincs összefoglaló naptármelléklete, magából a határozatból, pedig nem derül ki, hogy a benne szereplő 14 pályázati felhívást mikor fogja kibocsátani a testület. Egy 2004. júniusi határozatában az ott felsorolt 5 pályázati cél megvalósítást célzó pályázati felhívás elkészítésére kéri fel az Alapot. Ezek közül egy sem szerepel a 200-2005. évre javasolt pályázati eljárások, illetve lehetséges támogatási célok között, amelyről 2004. májusában határozott a testület." [ÁSZ 43-44. o.]

Kérjük, mérlegeljék: miféle feltételekkel kell így az alkotóknak a pályázatok kidolgozását, a gyártóknak a műsorkészítési munka előkészítését és a tévéknek a műsorhely megtervezését elvégezniük?!

(Az EU "MEDIA" pályázatainál évekre előre tudni lehet, hogy milyen támogatási célra, mikor lehet pályázati anyagot benyújtani, és mikor hirdetik ki az eredményt.)

3.5.2.
"Az egyes célokra fordított tényleges támogatás összege csak az Alap számviteli adataiból olvasható ki, a költségvetési törvények pénzforgalmi mérlegeiből nem."
[ÁSZ 42. o.]

A Testület költségvetését "a Testület javaslata alapján, az Országgyűlés költségvetési ügyekben hatáskörrel rendelkező bizottságának előterjesztésére" hagyja jóvá az Országgyűlés. [Médiatörvény 32. § (1) bek.]

3.5.3.
"A médiatörvény rendelkezései betartásának átláthatóságát korlátozza, hogy az ORTT költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben nincs kimutatás az egyes kötött támogatási keretek, valamint a szabad rendelkezésű eredménytartalék alakulásáról: az egyes támogatási keretek nyitó állományáról, képzéséről, képzésen felüli növekedéséről, csökkenéséről jogcímenként, záró állományáról, a záró állománya terhére fennálló kötelezettségek összegéről, illetve a szabad rendelkezésű eredménytartalék nyitó állományáról, növekedéséről és csökkenéséről, záró állományáról és a záró állománya terhére fennálló kötelezettségek összegéről."
[Uo.]

3.5.4
Az "Alap költségvetése, illetve annak végrehajtásáról készített elszámolás nem alkalmas az Alapnál zajló pénzügyi folyamatok bemutatására. Ezekből nem látható, hogy a médiatörvény támogatásra vonatkozó előírásai hogyan teljesültek."
[Az ÁSZ elnökének levele az Országgyűlés képviselőihez, 2. o.]

3.6.
AZ ÁSZ ÁLTAL KIFOGÁSOLT MÓDON FELHASZNÁLT, TÁMOGATÁSI CÉLÚ ÖSSZEG NAGYSÁGRENDJE

Az Állami Számvevőszék a 2004. december 31-ig terjedő időszak vonatkozásában tekintette át az ORTT és a Műsorszolgáltatási Alap pénzügyi rendszerének működését. A jelentéstervezetbe foglalt megállapításokkal kapcsolatban a Testület főigazgatója úgy nyilatkozott, hogy nem tesznek észrevételt. [ÁSZ 1. sz. melléklet]

Beadványunkban, a vizsgálat által feltárt számos eset közül, négy témakör kapcsán idéztük a pénzügyi visszásságnak az ÁSZ által közölt nagyságrendjét is. [L. 3.1.1., 3.1.2, és 3.2.2.]

Csupán e négyféle visszásság miatt, 2004. dec. 31-ig, a támogatások pályázati rendszeréből kivont, ill. az ÁSZ által kifogásolt módon felhasznált és elszámolt tételek együttes összege: 9144 M Ft.

A Magyar Televízió költségvetésében a műsorkészítésre fordítható keretösszeg jelenleg alig haladja meg az évi 7000M Ft-ot.

A Duna Televízió műsorkészítésre szolgáló évi keretösszege ennél is kevesebb.

>> Fentiek miatt kérjük az Országgyűlést és a pénzügyminisztert, tekintse át, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület milyen intézkedéseket tett az Állami Számvevőszék tavalyi jelentésében feltárt visszásságok megszüntetése érdekében, és szükség esetén hozza meg az illetékességi körébe tartozó intézkedést!
   
>> Kérjük továbbá az Országgyűlést, hogy az ORTT éves költségvetéséről szóló törvényekben - vagy más módon - teremtse meg annak lehetőségét, hogy felügyeleti jogkörét érdemben gyakorolhassa abban az esetben, ha az Országos Rádió és Televízió Testület hatályos jogszabályt figyelmen kívül hagy, vagy tevékenysége a közpénzek felelős kezelése és rendeltetésszerű felhasználása szempontjából nem elfogadható!

4.
Tapasztalatunk szerint a médiatörvény két rendelkezése értelmezési zavarokat okoz a pályázatoknál:

78. § (3) bek.:
"A közszolgálati műsorszolgáltatók a (2) bekezdés alapján kiosztásra kerülő összeg legfeljebb egyharmadáig részesülhetnek támogatásban."

78. § (5) bek.:
"A bírálóbizottságban a műsorszolgáltatási díj fizetésére kötelezettek és a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók, valamint közműsorszolgáltatók szakmaiérdekképviseleti szerveinek képviseletét biztosítani kell."

>> Kérjük az Országgyűlést, hogy végrehajtási rendelkezéssel, vagy egyéb módon értelmezze ezeket az előírásokat!

5.
A Közszolgálati Televíziós Kerekasztal tagszervezetei nyomatékosan felhívják a figyelmet arra, hogy

- ez a felhívás közérdekű bejelentés,
ezért kérjük a döntéshozókat, hogy beadványunkat a 2004. évi XXIX. törvényben előírt módon kezeljék;

- a felhívással összefüggésben keletkező információk közérdekűek,
ezért azokat az 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően nyilvánosságra fogjuk hozni.

 

 
KÖZSZOLGÁLATI TELEVÍZIÓS KEREKASZTAL
 
 
(A Közszolgálati Televíziós Kerekasztal 2006. június 26-án alakult meg; a Televíziós Művészek Társasága (TMT) kezdeményezésére; a Drámaírói Kerekasztal, a MASZK Országos Színészegyesület, a FILMJUS Szerzői Jogvédő Egyesület, a Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (PHDSZSZ), valamint a közszolgálati televíziók reprezentatív szakszervezetei: a Televíziós Dolgozók Szakszervezete (TVDSZ), a Televíziós Műsorgyártók Érdekvédelmi Szervezete (TEMÉSZ), az MTV Gyártásvezetői Szakszervezet, a Duna Televízió Dolgozóinak Szakszervezete (DTDSZ) és a Duna Televízió Üzemi Szakszervezete (DTÜSZ) támogatásával és részvételével.

A Kerekasztal célja a közszolgálati televíziózás ügyének, és a közszolgálati televíziózásért tevékenykedők érdekeinek védelme.

2006. október 5-én csatlakozott a Kerekasztalhoz a Magyar Rendezők Céhe (MRC), a Magyar Rendezők Társasága (HSD), a Magyar Dokumentumfilm Rendezők Egyesülete (MADE) és a Magyar Dokumentumfilmes Műhelyek és Gyártók Szövetsége (FILMKÖR).

A Kerekasztal munkájában részt vevő szakmai és érdekvédelmi szervezetek a közszolgálati televíziózás alkotóit és műsorkészítőit meghatározó arányban képviselik.

Számos további civil szervezet is jelezte csatlakozási szándékát.)

 
 
 
 
 
 
    vissza az elejére vissza egy lépést