A Magyar Televízió ma Európa egyik legkorszerűtlenebb szervezeti felépítésű, legelavultabb technikával rendelkező, legszerényebb költségvetésből dolgozó nemzeti televíziója, mely költségvetése tekintetében kiszolgáltatott a mindenkori politikai akaratnak, így függetlensége minden tekintetben megkérdőjelezhető. E kijelentés azért került a tanulmány elé, mert ennek konzekvenciái elsősorban a regionális televíziózásban jelennek meg.

A regionális televíziózás szervezeti felépítése még a Magyar Televízión belül is a legcentralizáltabb, tehát a legkorszerűtlenebb, technikai felszerelésük valószerűtlenül elavult, költségvetésükben hagyományként érvényesül, hogy még belső elszámolásukban is fele, vagy harmadáron készülnek ugyanazok a műsorok, mint a központjukban. Műsoridejük töredéke a környező országok regionális stúdiói által sugárzott műsoroknak. Így tökéletesen felesleges fenntartásuk.

Mégis! Regionális televíziózásra szükség van. Nem csak azért, mert Európa minden országában ez a nemzeti köztelevíziózás alapegysége, nem csak azért, mert a médiatörvény, - bár létezésüket csak megengedő módban és nem kötelezettségként említi, - olyan feladatokat testál a köztelevízióra, melyek csak regionális stúdiói révén valósíthatók meg, hanem azért, mert az Európai Unió legfontosabb elve a szubszidiaritás elve (ez esetben, hogy a döntések ott szülessenek, ahol hatásuk jelentkezik) másként nem érvényesülhet.

Részletek a MTV Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzatából (KMSZ):

"6/a. A helyi társadalmak önazonosságának erősítése, továbbá közszolgáltató feladatainak a
helyi nézői igényekhez jobban igazodó, takarékosabb ellátása érdekében az MTV Rt.
Körzeti (regionális) műsorszolgáltatást végez.

/c. A körzeti műsorszolgáltatás feladatait az MTV Rt. Adóhálózati és műsorszerkezeti megoldások útján látja el, elősegíti a körzeti stúdiók és sugárzási lehetőségeik kialakítását és továbbfejlesztését.

/d. Bemutatja a régió területén élő nemzeti és etnikai kisebbségi csoportok életét, számukra fórumot biztosít,

/e. A kisebbségeket érintő műsorok esetében különösen fontos a regionális szerkesztőségekkel történő együttműködés és a közös műsorkészítés.

Pontosan látható, hogy a mai Magyar Televízió a saját Közszolgálati Műsorszolgáltatási szabályzatának (KMSZ) sem tesz eleget. Nem is tehet. Napi 3x 8-10 perces híradóban, heti 1 db. 50 perces regionális magazinban, nemzetiségenként heti 1x 25 perces nemzeti nyelven sugárzott műsorban és nagyon kevés, rendszertelenül igényelt "bedolgozásban" nem lehet eleget tenni a fenti sokoldalú elvárásnak.

A regionális televíziók felépítése:

Regionális stúdiók harminc éve működnek, de ezt a műsorkészítői hálózatot ennyi idő alatt sem sikerült teljessé tenni a Magyar Televízió keretein belül. Lehetett vele dicsekedni, vagy éppen könnyű kézzel beírni a költség és létszámleépítési tervek közé, de a gazdaságos hasznosításhoz szükséges feltételrendszer sohasem valósult meg.

Mint ismert, ma a regionális televíziók helyének, tulajdonosi körének, technikai jellemzőinek tekintetében legalábbis eklektikusak a viszonyok. Ha elfogadjuk azt az alapelvet, hogy annyi regionális televízió legyen, amennyi régió van, ezek a regionális televíziók legyenek mind a Rt. tulajdonában, és ezek a televíziók mind a régiók központjaiban kapjanak helyet, akkor sem lehet ezeket a televíziókat egyformán terhelni, hisz fejlődésük annyira egyenetlen, társadalmi beágyazottságuk annyira különböző, technikailag annyira sokfélék, hogy indokolt az elvégzendő feladatok tekintetében is különbséget tenni.

Meg kell határozni azt a szakmai, technikai és műsormennyiségi minimumot, amelyet mindegyik stúdiónak üzembiztosan kell teljesíteni, mert nélkülük a régiók érdekei sérülnek. Ennek a minimumnak,- nevezzük ezentúl alapfeladatnak- sugárzási helye a nemzeti főadó, az MTV 1, mert földi frekvenciája lévén, sugárzása régiók szerint csak ennek bontható.
Ez az alapfeladat pedig,- a jelenlegi műsorstruktúrát alapul véve -a napszakok szerinti három híradó (reggeli, déli és esti), valamint heti két háttér magazinműsor (egy aktuális közéleti és egy kulturális) elkészítése. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ezen felül nem készíthetnek műsorokat, melyeket a MTV valamelyik programján elhelyezhetnek, ám azok nem a kötelező penzumot jelentik, hanem a lehetségest. (Kívánatos is lenne a nagyobb műsorkészítési ambíció, mert a digitális sugárzással beköszöntő frekvenciabőség elsősorban a regionális televíziókat állítja megnövelt követelmények elé.

Kiemelt feladatokat ellátó stúdiók:a

Dél-dunántúli régió
Pécs

Dél-alföldi régió
Szeged

Az alapfeladatokon felüli többi- a médiatörvényben is előírt- feladat elvégzésére jelenleg csak két stúdió, a pécsi és a szegedi képes. Képességüket dokumentálja és igazolja elsősorban a múltjuk. Mindkét televízió- működésük más-más szakában- igen jelentős dokumentumműhely volt. Ugyancsak más-más időszakukban, jelentős művészeti, színházi, zenei műsorokat készítő műhelyek voltak. Mindkét televízió kitűnő kapcsolatokat épített ki a szomszéd országok regionális televízióival és az Európai Regionális Televíziók Szövetségével (Circom Regional), mely kapcsolatok közös műsorokban, műsorsorozatokban is megnyilvánultak. Mindkét televízió társadalmi beágyazottsága, nézői elfogadottsága kiváló volt, körzetükben szakmai, társadalmi, kulturális tényezők voltak, mely szerep visszaállítása ma még lehetséges, később, talán már nem.

A két stúdió technikai felszereltségben is hasonló, bírja a nagyobb igénybevételt. Mindkettő rendelkezik akár kisebb tévéjátékok felvételére is alkalmas stúdióval, külső helyszíni felvételeket és közvetítéseket megoldó közvetítőkocsikkal, és a saját egykori felvételeiket őrző archívummal.

l./ Mindkét stúdió önálló, teljes technológiát hordozó székházzal rendelkezik, amelyek alkalmasak regionális szerkesztőségek és a nemzetiségi műsorkészítő műhelyek kényelmes elhelyezésére.

2./ Fejlett, komponens, ill. digitális technikával felszerelt 120-160 négyzetméteres stúdióik vannak.

3./ Komoly, egyidejűleg több műsor gyártására alkalmas utómunka rendszerek állnak rendelkezésre. Az adás-lebonyolítás függetlenné tehető az utómunka, szinkronstúdió rendszerektől. (Ez a technikai park ma már komoly modernizálásra szorul)

4./ Mindkét stúdió önálló közvetítőkocsival rendelkezik, ami lehetővé teszi, hogy az ország mindkét felében a regionális stúdiók körzetében előforduló helyszíni közvetítés, vagy rögzítési igényeket kiszolgálják. Természetesen ezek a közvetítő kocsik szükség esetén az országos program igényeit is kiszolgálhatják. (A szegedi kocsi erkölcsileg és technikailag is elavult, ma már szinte alig vesz részt a munkában.)

5./ A két kiemelt regionális központban megtalálhatóak a mikrohullámú összeköttetés lehetőségei épp úgy, mint az optikai jeltovábbítás eszközei. Ezek zárt összeköttetésben vannak az országos hálózattal rendelkező Antenna Hungária, MATÁV, illetve MTV központokkal. Kiépült az állandó 34Mb/s-os digitális optikai összeköttetés a Szabadság tér és a két stúdió között, így nem kell az anyagokat szállítani, a stúdiókból közvetlenül juttathatók adásba. Összekapcsolódott az MTV Intranet hálózata az Integrált Vállalatirányítási rendszer, valamint a tudósítói négyhuzalos is. Megtörtént a telefonközpontok összekapcsolása, a vidéki stúdiók és Budapest mellékállomásként hívhatók. Ezeknek az összeköttetéseknek köszönhetően a két központ alkalmas arra, hogy a nap bármely szakában a városi televíziótól érkező műsorokat fogadja, ezeket csoportosítsa és továbbítsa. A beérkezett műsoroknak a jelentős részét felhasználhatja a regionális műsorkészítés során. Az országos érdeklődésre számot tartó anyagokat továbbíthatja a központi televízió felé.

6./ Ezek a regionális központok a centralizáló szerepük mellett a jelenleg rendelkezésre álló technikai eszközeikkel 8-9 óra napi műsorgyártásra képesek. Területüktől függően 14-20 városi televízió műsorát képesek integrálni az országos, illetve a regionális csatornába.

7./ A körzeti televíziózás sajátossága, hogy nagy területen, több megyében kell adott esetben műsorfeladatot végezni. Ehhez a feladathoz komoly járműpark szükséges. A pécsi és a szegedi körzeti stúdióban a műsorgyártás minden fázisához, a helyszíni riportkészítéstől a színházi felvételeken át a sportközvetítésekig, rendelkezésre állnak (álltak) azok az elektronikus technikával beépített járművek, amelyek azonos időben több helyen is lehetővé teszik riportok és teljes műsorok rögzítését. (Döntés kérdése visszaadásuk)

8./ Ezek a stúdiók könnyen válhatnának egyes televíziós műsorkészítő helyek gyártóbázisává, akár úgy, hogy bizonyos speciális feladatok végzését kapják (pl.: szinkronizálás, stúdiómunka stb.), akár úgy, hogy komplex feladatot látnak el (pl.: egy teljes film legyártása.) Szomorú, hogy a Szegeden 2005-ben megépített új szinkronstúdió mindössze egy (1) filmet szinkronizált, január óta nem kapott munkát.

Alapfeladatokat ellátó regionális stúdiók:a

Központi régió
Budapest: műsorainak készítésére a Szabadság téri teljes eszközbázis a rendelkezésére áll. Ugyanakkor elkülönített kapacitásként a Televíziózással Budapestért Alapítvány biztosít két DVCAM ENG kamerát és két utómunka egységet a Regionális Híradó részére.

Észak-magyarországi régió
Miskolc: a berendezések magas kora és rendkívül rossz állaga kényszerítette ki a kamerák és az utómunka-rendszerek cseréjét. Új helyszínen, új felszereléssel folytatódik a munka.

Észak-alföldi régió
Debrecen: bérelt eszközparkkal, szerződéses keretek közt történik a műsorkészítés, állandósult vitákkal, drágán.

Nyugat-magyarországi régió
Sopron: bérelt eszközpark és ugyancsak külső szerződéses partner ugyancsak drágán, de viták nélkül. Sopron nem régióközpont, minden tekintetben indokolatlan ott regionális stúdiót üzemeltetni. Győr a kijelölt új helyszín, saját technikával, bérelt épületben.

Közép-dunántúli régió
Székesfehérvár(?): Veszprém, Komárom-Esztergom és Fejér megyék nem rendelkeznek a Magyar Televízió Rt. által működtetett, vagy annak tulajdonában lévő, földfelszíni sugárzással bíró televízióval, bár, ha frekvenciát kapna, létrejöhetne ez a televízió is, mert a kabhegyi adóról osztott antenna segítségével műszakilag megoldható lenne ennek a régiónak a besugárzása is. (Nem beszélve arról, hogy nyaranta akár a speciális üdülési igényeket kielégítendő Balaton tévéként is működhetne. Az adó a teljes területet lefedi.)

Jelenleg ebben a régióban több városi televízió összekapcsolásával működik egy regionális jellegű tévé, amely szívesen vallaná magát a MTV regionális televíziójának is, ám addig, amíg csak kábelen terjeszthetik műsorukat és földfelszíni sugárzásra nincs módjuk, ill. a meglévő helyi frekvencián a saját műsorukat kötelesek sugározni, addig hiú remény az MTV részének érezni magát. Az MTV Rt. ugyanis a médiatörvény több pontját is megsértené azzal, ha egy kábeltelevíziós hálózatot részévé beemelne, vagy azok műsorterjesztési lehetőségeit sajátjaként használná, mindjárt pl.: 85 § (3), 90 § (2), 132 § (3) paragrafusokat.

Egyébként négy televízió, vagy öt televízió, vagy tíz televízió összekapcsolása még nem regionális televízió, hanem négy, öt, tíz városi televízió közös műsora. A régióban gondolkodás lenne a lényeg, az egység vagy különbség látása és láttatása.

Természetesen a fenti eszmefuttatás csak akkor érvényes, ha valóban létrejön ez a régió. Ugyanis elképzelhető, hogy egy másik koncepció győz, mely jelentősen megnöveli a Közép-Magyarországi Régió területét, "odacsatolja" Fejér és Komárom-Esztergom megyéket. Ebben az esetben a Magyar Televíziónak nincs különös tennivalója, marad a hat stúdió. (Az egész koncepcióra érvényes ugyanis az a megállapítás: ahány régió jön létre, annyi regionális televízió szükségeltetik.)

A székesfehérvári ajánlkozás ellenére célszerű a Magyar Televíziónak e régióban is önálló, saját stúdióban gondolkoznia.

Önálló, saját tulajdonú egységek, melyek egymással laza "konföderációban" vannak. Önállóságuk a kötelező feladatokon túl érvényes műsorpolitikai- műsorszerkesztési, gazdasági, személyügyi és külkapcsolati területen is.

A feladatok mennyiségének ezen a fokán a "direkt utasításos" módszer, a "föderatív egységes államként" történő megjelenés már nem tartható, mindegyik stúdió annyit teljesít amennyit vállal, annyit vállal amennyit bír, minőségének egy mércéje van: jól.

Anyagiak terén normatív ellátásban részesülnek, kivéve a beruházási, fejlesztési, épületfenntartási és szociálpolitikai költségeket.

Nagyon fontos, hogy ne csak a regionális átszervezést végrehajtó (Magyar Televízió Rt) igyekezzen megfelelni a területfejlesztési terveknek (hét régiós felosztás), hanem az is fontos, ezek a tervek is számoljanak a regionális televíziókkal, mint a regionális intézményrendszer részével.

További fontos követelmény, hogy a Nemzeti Fejlesztési Tervnek tartalmaznia kell a regionális televíziók létrehozásának ill. fenntartásának szándékát, annak minden anyagi konzekvenciájával együtt, értjük ez alatt a televíziók elhelyezését éppúgy, mint az adóhálózat kiépítését.

A magyarországi médiaviszonyok kialakításakor indokolatlan kettéválasztani és másként meghatározni a közszolgálati televíziózás feltételrendszerét és másként a közszolgálati rádiózásét.

Magyarországon 9 körzeti rádió stúdió működik, s e stúdiók mindegyikének van regionális önálló frekvenciája. Ez adott alapot arra, hogy a jobbára megyei jellegű műsorok készítéséről áttérjenek a regionális jellegű műsortípusra.

Ezeken az önálló frekvenciákon átlagban napi 5-6 óra közötti önálló gyártású műsort sugároznak. Ez azt jelenti, hogy a magyarországi közszolgálati regionális rádiók naponta 45-50 óra műsort készítenek. E számok között az a tény is meghúzódik, hogy míg a három közszolgálati főadó naponta összességében maximum 60 óra műsort ad, addig a közszolgálati regionális rádiók sugárzásának összessége ugyanennyi.

Történeti visszapillantás és némi jövőkép

Bármilyen furcsán is hangzik, egy 1971-és MSZMP Központi Bizottsági Határozat alapozta meg a regionális stúdiók indulását. A kiváltó ok pedig az volt, hogy a 60-as évek végén és a 70-es évek elején az európai nemzeti közszolgálati televíziók létrehozták regionális stúdióikat és egész Európában kialakult a regionális közszolgálati stúdiók rendszere.

Két megoldás közül választottak az európai országok. Az egyik megoldás stúdiókat hozott létre, ám hozzá sugárzási rendszert, azaz regionális frekvenciát nem biztosított, a sugárzás az országos televíziók központi frekvenciáin történt. A másik megoldás szerint, ha létrehoztak egy regionális stúdiót hozzá körzeti frekvenciát is biztosítottak, s a továbbiakban az adott stúdió a központi műsorokba történő "bedolgozás" mellett az adott körzetnek is sugározhatott. Ez utóbbi megoldás volt Európában az elterjedtebb és azok az országok is, amelyek az előbbi módszert választották, később áttértek az önálló frekvencián történő sugárzásra.

Magyarország természetesen a regionális frekvenciák nélküli formát választotta, amin nem kell csodálkozni, hisz a hírek, információk központosítása (a kézivezérlés) csak így volt lehetséges, így aztán 1976. november 26-án Szeged és Pécs kellő felügyelet mellett megkezdte a műsorkészítést. A koncepció nemcsak e két stúdió létrehozásával számolt, ám anyagiak híján a tervezett másik három stúdió akkor nem alakult meg. Ezek majd 15-20 év késéssel, már a rendszerváltás táján jöttek létre.

A regionális frekvenciákon történő sugárzás ideája a múlté. Ma, 2006-ban már nem érdemes ezt követelni, különös tekintettel arra a tényre, hogy Európa, és így Magyarország is, 2012-re átáll a digitális sugárzásra. Az ez év tavaszi nemzetközi frekvencia-tanácskozásokon Magyarország megkapta azt a multiplex-számot amely a közszolgálati televíziózás lehetőségeinek jelentős mennyiségi növelését segítheti elő (7multiplex, egyenként 4-6 frekvenciával). Egyetlen multiplex megoldhatja a regionális televíziók önálló jelentkezésének kínzó problémáját.

M2 és a regionális adások összekapcsolása

A médiatörvény bírálói a törvény egyik legnagyobb hibájának tartják, hogy a törvényalkotó a Magyarországon akkor még ismeretlen kereskedelmi televíziózás tapasztalatainak objektív elemzési lehetősége nélkül olyan helyzetbe hozta a közszolgálati televíziózást, hogy annak csak gazdasági ellehetetlenülés, nézőszám csökkenés, tekintélyvesztés lehetett a vége. Nemcsak a reklámidő-korlátozás, valamint a támogatói lehetőségek körének jelentős csökkentése okozott hátrányos helyzetet, hanem az egész közszolgálatiság került veszélybe azáltal, hogy a három országos földfelszíni frekvencia közül kettőt magánkézbe adtak. Kereskedelmi csatornává válhattak szinte szabad műsorszerkezettel, reklámozási és támogatási lehetőségekkel.

Ugyanakkor, - mint azt már más helyen is írtuk- az egyetlen földi csatornára hárult minden közszolgálati feladat, mert a másik közszolgálati program műholdra lett "száműzve", melynek elérhetősége igen korlátozott.

Ezért érdemes megvizsgálni, van-e komoly műszaki akadálya annak, hogy az M2 programjának sugárzását a műholdas terjesztés mellett lehozzák földi digitális frekvenciákra is, mégpedig a regionális stúdiók majdani digitális frekvenciáira és azokban az időpontokban, amikor egyébként a regionális műsorsugárzás szünetel. (Mint írtuk, a regionális stúdiók különösen az első időkben nem lesznek képesek egyforma mennyiségű műsort produkálni, ezt a különbséget egyenlítené ki ez a megoldás. Ugyanakkor jelentősen javulna az M2 nézettsége, jelentős közszolgálati feladatmennyiséget átvállalhatna az MTV 1-től, rendszerezhetőbbé és versenyképesebbé téve annak programját.

Megjegyzendő, a fenti eljárás nem sértené a médiatörvényt, mert a törvény nem kizárólag egy földi, hanem egy földi és egy másodikként meghatározott műsorszolgáltatási lehetőséget ír elő, melynek módjáról az ORTT dönt. Akkor a műholdas terjesztés mellett döntött. Most dönthet a földi sugárzás mellett is.

Arra azért vigyázni kell, hogy "a forradalom ne falja fel a saját gyermekeit", tehát a regionális műsorokat ne szorítsák ki a multiplexekből a M2 műsorai, ne kopjanak el, ezért ki kell mondani: "a digitális regionális frekvenciákon regionális műsorok készülnek, az M2 csak választékbővítő lehet.

Régiók és a regionális tévék

Gyökeresen megváltozik a regionális televíziók helyzete, szerepe a választott régiók létrejötte után.

A Magyar Televízió továbbra is megmarad fő tulajdonosként, normatív módon juttatva a pénzt azokra a közszolgálati műsorokra, melyek elkészítése kötelező (híradók, közéleti és kulturális magazinok, nemzetiségi műsorok, dokumentum és riportfilmek, belső alkalmi megrendelések), stb. Nyilvánvaló, hogy a megalakuló régiók a saját költségvetésükből, különböző fejlesztési és fenntartási alapjaikból ugyancsak támogatják a regionális televíziót, már csak azért is, mert mint a regionális intézményrendszer része, valóban regionális feladatokat old meg (különféle regionális érvényességű sport, kulturális, tudományos és zenei műsorok televíziós közvetítése, regionális gazdasági és szakpolitikai műsorok készítése, vallási, hitéleti műsorok sugárzása, fikciós műsorok készítése, távoktatás, válogatások a helyi televíziók műsoraiból).

Külön kell foglalkozni a reklámbevételekkel, amelyekkel csak a közszolgálati szabályok adta lehetőségek keretei között lehet kalkulálni. A regionális erejű és érdekeltségű hirdetők képernyőre kerülése a legfontosabb. Mivel még nincs igazi régió és nincs igazi regionális televízió sem, nem lehet jelentős regionális reklám sem. A mai hirdető vagy országos hírverést akar, vagy helyit. Nincsenek regionális intézmények, nincs regionális reklám. Majd csak a választott régiók megalakulása után.

A helyi televíziós műsorok integrálása

Magyarországon már majdnem teljesnek mondható a városi televíziók rendszere. Gyakran elhangzó vád részükről, hogy a Magyar Televízió nem tart igényt anyagaikra, előlük az országos nyilvánosság elzárt.

Ezt a problémát a regionális televízióknak kell megoldani. A városi televíziók fontos anyagai, amelyek valójában országos érdeklődésre számot tarthatnak, adásba kerülhetnek a Magyar Televízió országos adásaiban. Azok az információk, azok az elkészített műsorok, programok, amelyek egy teljes ország nyilvánosságát nem érdekelhetik, de többek, mint egy adott település belügye, a regionális stúdiók műsoraiban jut adásba.

Így kialakul a valóságos háromszintű televíziózás:

l./ Helyi televíziók: helyi érvényességű információkkal, hírekkel, műsorokkal,

2./ Regionális televíziók: a helyi információk integrálásával, azok számára keretműsorok biztosításával, valamint regionális vonatkozású hírekkel, információkkal, műsorokkal,

3./ Országos televízió: a regionális televíziótól kapott helyi, valamint regionális hírekkel, információkkal, műsorokkal és országos érvényességű hírekkel, információkkal, műsorokkal.

Ezáltal a valódi hír nem vész el, eljut a célzott nézőréteghez.

Regionális televíziók és kiköltözés a központi épületből

Sajtóértesülések szerint egy év múlva, július 1.-én ki kell költöznie a Magyar Televíziónak a Szabadság téri épületéből. Jóval kisebb helyen, jóval kisebb technikai parkkal kell ugyanazt a műsormennyiséget produkálni. Kénytelen lesz a MTV külső produceri irodákat igénybe venni,- nagyon drágán. A regionális televíziók számtalan műsor elkészítését tudják átvállalni, vagy azok készítésébe besegíteni akár úgy, hogy teljes egészében ott készül a műsor, akár úgy is, hogy csak a legfontosabb alkotók, az "emblematikus figurák" utaznak vidékre a műsorért, akár úgy is, hogy a stúdiók bedolgoznak a Budapesten készülő műsorokba. (Önök kérték, Telesport, Vallási műsorok, Válaszd a tudást!, Tudásakadémia, Delta, stb). Sok pénz spórolható meg és ez jó indok arra, hogy ha ezzel a kényszer szülte megoldással is, de elinduljon a nagyüzemi műsorgyártás vidéken is és a regionális televíziók létezésük során először valóban fontos, felnőttként kezelt és megbecsült részesei legyenek a közszolgálati műsorszolgáltatásnak.

Szeged, 2006 július 9.

Bubryák István
producer