1092. Budapest. Ráday-u 31/K. Filmesház   telefon: 299-30-27; fax. 299-30-28; email:e.ica@filmjus.hu  
     
 

Szemelvények a
KÖZSZOLGÁLATI TELEVÍZIÓS KEREKASZTAL
2006. október 05-én tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

(A teljes jegyzőkönyv elolvasható a TMT székhelyén, a Filmesházban, Enzsöl Ilonánál.)

 

Az ülésen 26 részvevő volt jelen. (Az alapító szervezetek megbízottain kivül résztvettek az ülésen a Miniszterelnöki Hivatal, az MDF, az MSzP, az Országgyűlés Költségvetési és Számvevőszéki Bizottságának, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Magyar Televízió, a Duna Televízió, a Filmművész Szövetség képviselői és a Népszabadság újságírója.)

Mihályfi Imre megnyitja a kerekasztal ülését.
Bevezetőjében egyebek közt elmondja: "...Itt vagyunk a digitális televíziózás kapujában, de teljesen mindegy, hogy mi a vivője a nemzeti kultúrának, azokat létre kell hozni és létrehozásukat nem lehet kiszolgáltatni üzleti haszonnak, üzleti vállalkozásoknak, ezt a feladatot a közszolgálati televíziózásnak kell magára vállalnia..."

Hegedűs D. Géza: "...a Magyar Televízió épületében nagyon fontos intézmény volt a színészegyeztető iroda, de az körülbelül egy évtizede okafogyottá válva, bezárta az ajtaját, hiszen kulturális műsor a magyar közszolgálati televízióban, értékteremtő, értékmentő, értékközvetítő értelemben szinte alig létezik..."

"...Terjedőben van a kulturális autizmus. Drámaian látom azt a negatív folyamatot, hogy tökéletesen mindegy, hogy milyen szubkulturához, vagy milyen közösséghez tartoznak, - lehetnek szegények, vagy gazdagok -, úgy nőnek föl nemzedékek, hogy nem találkoznak egy értékes filmmel, értékes irodalmi művel, nem tudják mi az hogy képzőművészeti értékes alkotás, nem tudják mi a képi gazdagságú filmalkotás, nem tudják hogy mi az igazán klasszikus értelemben vett értéket közvetítő zenei mű, fotográfia, - sorolhatnám. Ez generációk sorát jelenti, akik teljesen rezinsztensekké válnak a kulturális értékek iránt..."

"...Közös nevezőre jutva, egyetlen cél vezérelhet valamennyiünket, ezt a folyamatot megállítani, kezelni és megfordítani, különben kétségbeejtő jövő elé nézhetünk, ha kiszolgáltatott a sokaság, ha nincs kulturális értelemben fölvértezve, akkor bármire manipulálható bármire fölhasználható lesz, s mint egy joystickkal úgy lehet mozgatni. Rémületes, kétségbeejtő helyzetbe is sodródhatunk. A kultúra a legnagyobb védelem ez ellen!..."

Lázár András: "...Tisztelettel köszöntök mindenkit, Lázás András vagyok, Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti szövetsége elnöke, Hegedűs D. Géza, színművész után nehéz megszólalni és azt hiszem itt be is fejezhetnénk, mert elmondott mindent, ami ma érdekes és lényeges a konferencián, de van ennek természetesen egy pragmatikus oldala is... mit kell tennünk azért, hogy a politika fölébredjen, a politika ráfigyeljen és természetesen nem csak a politika, hanem mindazok a hatalmi tényezők, akik felelősek abban, hogy az ország kulturális állapota milyen irányba megy..."

"... Mit tudunk tenni? A szakszervezet a következőt ajánlja a szakmának: Fogalmazzuk meg pontosan hogy mit akarunk, meg tudjuk tenni azt, ha a jelenlegi médiataörvénynek megfelelően követeljük meg ami jár a média szakembereinek és a társadalomnak és a szakszervezetnek megvannak azok a jogosítványai , amivel élni lehet és a szakszervezet oldalán, a szakszevezet berkein belül, vagy akár képviseletében is a szakma ott lehet azokon a tárgyalásokon, amit a kormánnyal, illetve a tulajdonosok képviselőivel meg kell tenni..."

Száva Gyula az előadója annak a két közérdekű bejelentésnek, melyekkel az Országgyűléshez fordulunk, s melyeknek mindegyike a közszolgálati televíziók rendelkezésére álló pénzösszegek hasznosabb és gazdaságosabb elosztását célozza. Az egyikben az EU által kiírt és a hazai pályázatok időbeli összehangolását kérjük, a másikban az ORTT működésének néhány visszás elvi és gyakorlati jelenségére hívjuk fel a figyelmet és kérünk megoldást.

A tanácskozás mindkét bejelentés szövegét ellenszavazat nélkül elfogadta.

Mindkét bejelentés teljes szövege olvasható a honlapunkon.

További hozzászólások következtek.

Szolnoki András: "...Hosszú évek alatt gyűjtött tapasztalat, hogy számtalan olyan mű születik színházi stúdiókban, kortárs magyar drámák, amiket Isten is arra teremtett, hogy abból tévé játékok szülessenek..."

"...Valamikor az MTV évi 60-70 tv játékot készített, melyek ma már a kulturális örökség körébe tartoznak, ma meg jóformán egyáltalán nem készül ilyen..."

"...A kulturális minisztérium támogatásával, 3 éve fut az úgynevezett Katona pályázat, aminek révén legalább 15-20 olyan színházi produkció született, melyek mindenben megfelelnek annak, hogy azokból tv-játékok készüljenek...Innen eredt az ötlet, hogy kellene egy másik pályázat is, mely szerint a legsikeresebb színházi produkciókból tv-játékokat kellene készíteni..."

Javaslatot tettünk az ORTT-nek egy ilyen értelmű pályázat kiírására. A pályázatnak "Várkonyi Zoltán Pályázat" nevet adtuk.

A "Várkonyi Pályázat" terve honlapunkon teljes egészében olvasható.

Szőnyi G. Sándor: "...Három civil szervezet, a drámaírókat tömörítő Drámaírói Kerekasztal, a Maszk Országos Színészegyesület és a Televíziós Művészek Társasága tavaly. 2005 júliusában javasolta az ORTT-nek a "Várkonyi Pályázat" létrehozását.

"...A pályázati kiírás értelmében 12 - zsűri által kiválasztott -, kortársi magyar szerző által írt és bemutatott színházi előadásnak televíziós-játékká, vagy filmmé való átdolgozásra lehetne pályázni. Egy-egy átdolgozás költsége 7 millió forint, tehát 12 produkció esetén összesen 84 millió. Az egy-egy produkcióra eső 7 milliós költség magában foglalná a tévé-játék vagy film valamennyi technikai, személyi és szerzői jogi kiadásait..."

"...AZ ORTT 2006 februárjában tárgyalta a javaslatot, annak támogatását méltányosnak találta, de a szűkös anyagi helyzetre való tekintettel arra fedezetet nem tudott nyújtani, ezért a pályázatot sem írta ki."

"...2006 júniusában a Pécsi Országos Színházi Találkozó Szervező Bizottságának a támogatásával újra kértük, hogy az ügy fontosságára való tekintettel, az ORTT a pályázatot mielőbb írja ki. A Testület válaszlevelében elutasította kérésünket, kifejtve, hogy bár támogatja a kérésünket, jelenleg nem áll módjában a pályázatot kiírni. Felhívta a figyelmünket arra, hogy az ORTT ebben az évben már kiírt egy 60 milliós pályázatot színházi előadások közvetítésének támogatására... A színházi előadások televíziós közvetítése fontos, de nem azonos azzal, mint amikor a Várkonyi Pályázat feltételei szerint, egy színházi előadásból tévé-játék, vagy film készül..."

"...A színházi előadások közvetítésére kiírt 60 milliós pályázatra csupán 22 milliós igénnyel jelentkeztek a televíziók, és a pályázati összegből, 2006 szeptemberében 19 milliónyi támogatást osztottak szét, zömében kábel és helyi tévék számára. Tudomásunk szerint ilyen esetekben, a megmaradó összeggel az ORTT szabadon rendelkezik. Megjegyezzük, hogy az említett 40 milliós maradványból, a Várkonyi Pályázat feltételei között öt tévéjátékot tudnánk elkészíteni..."

Szolnoki András: "... A Várkonyi Pályázat terve jelentősen különbözik attól a kiírástól, amit az ORTT évek óta indít színházi közvetítések támogatására. Az évi 60 millió forintos pályázatot elég sajátságosan írták ki, mert csak 1/3-ra pályázhat a közszolgálati televízió, 3/2-ra a kereskedelmi televíziók pályázhatnak. Van egy megkötés a pályázati kiírásban: a pályázó, 22 óra. 30 percnél később nem kezdheti el a színházi előadás közvetítését. Erre a megkötésre azért volt szükség, mert a tv2-nek korábban volt egy pályázat-nyertes sorozata, amit vasárnap éjjel egykor kezdtek el vetíteni, ami nonszensz, és csak formális teljesítése a sugárzási kötelezettségnek..."

"... Ez lehet az oka annak, hogy a kereskedelmi televíziók - miután fő időben nem kívánnak színházi előadást közvetíteni -, nem is pályázzák meg az elvileg őket megillető 60 milliós támogatás két harmadát."

Mihályfi Imre: "..Az ilyen jelenségek teszik "láthatóvá" azokat a javaslatokat, melyek a közérdekű bejelentésekben megfogalmazódnak..."

Babiczky László: "...Mi az MRC-ben már nagyon régen beszélünk ezekről a kérdésekről. Egyetlen részt szeretnék kiemelni. A Magyar Televízióban 10 éve létrejött egy operatív értékmentési csoport. Húszezer órányi műsort: tv játékot, művészeti műsort digitalizáltunk, újítottunk fel, állítottuk helyre a színeit. Ez a teljes kincsnek csak egy töredéke, de nem kevés. Annak, hogy a nézők ebből semmit nem láthatnak, vannak bizonyos okai. Bizonyos jogdíjak járnak az alkotóknak, az ORTT eddig egyetlen pályázatban sem volt hajlandó a Magyar televíziónak erre pénzt adni. De egy fillért sem adott arra sem soha, hogy ez a felujítási munka gyorsabban, szakszerűbben, esetleg két műszakban zajolhasson. 100 millió forint hatalmas előrelépés lenne ezen a területen, miközben számtalan olyan szórakoztató műsor készül a Magyar Televízióban, aminek egyedi költségvetése ennyi.

Horváth Sándor: Ezt a gondolatot folytatva, nemzeti tragédiának vagyunk részesei. Az ORTT, mintegy ellopja - már elnézést a szélsőséges fogalmazásért - ami a népnek jár. Arra szeretnék uszítani minden résztvevőt, hogy minden törvényes lehetőséggel lépjen föl ez ellen, ha kell menjünk nemzetközi bíróságra. Az új értékelések szerint a magyar közszolgálati televízió állami televízió, és a kínai, meg a kubai televízióval hozzák egy szintre.

Sugár Ágnes: "...Az újkori televíziózásban nincs tisztázva mi is az a közszolgálat. A kultúra, látszólag, nem korszerű, nem kívánatos dolog. Ha ez a szemlélet megváltozna, azzal nagyot haladnánk. Addig, amíg az alapkérdések nem tisztázottak, addig természetse, hogy ez a helyzet. Kezdve ott, hogy nem folyik rendes szakemberképzés sem. Bárki, bármikor televíziós lehet. A kereskedelmi tévéknél gyakorlat, hogy mindig mindenkivel éreztetni kell, hogy lecserélhető. Ez a személet beszivárog a profitorientált televíziókból a közszolgálatiba..."

Farkas László: "...A közszolgálat fogalmát az Euróvízió már meghatározta 1994-ben, Prágában..."

Sugár Ágnes: "...Az a baj, hogy úgy tűnik, a televízió menedzsementje nincs ezzel eléggé tisztában..."

Babák Mihály: (Országgyűlés Költségvetési és Számvevőszéki Bizottság) "...Engedjék meg, hogy magánemberként beszéljek. Magyarországon a politika rangjára emelkedett a kulturális deviancia. Amiről beszélünk, az a következmény, a kulturális züllés, a politika következménye... A parlament elfogadja az ORTT könyvelési trükkjeit, hazugságait. Ebben ne legyünk cinkosok, ezt nem szabad elfogadni, ebbe nem szabad belenyugodni..."

Kabdebó György: (Filmjus) "... A szerző, amikor megállapodik egy producerrel két dologra kap pénzt. Ez a pénz egyrészt munkabér, a másik része pedig azért jár, mert használja a szürkeállományát. Ez a szerzői jogdíj. Franciaországi példát nézve: ott minden televízió a bevétele 5%át befizeti a francia jogdíj szervezetnek. Ebből jár minden sugárzás után a szerzőnek a szerzői jogdíj..."

"...Célszerű lenne valami hasonlót szeretnék bevezetni itt is..."

Lázár András: "...Október 14-én lesz a médiaparlament a Benczúr Hotelben. Alkalom, hogy tárgyalóképes partnerei legyünk az illetékeseknek..."

Felolvassa azt a meghívó levelet, amit Orbánnak, Hillernek és Gyurcsánynak küldtek.
A levél:
"Tisztelt Miniszterelnök úr, Tisztelt Elnök úr! Nem vitás valóban forró lett az ősz. Alig kezdődött el a szeptember, és a hazai közbeszédet eluralta a hazugsággal kapcsolatos kommunikáció. Fontos a hazugság jelenségről beszélni természetesen, de az életünk nem csak erről szól.

Már-már csillapodni látszott a hullám, amikor az utcán elszabadultak a hamis indulatok. Elszalasztottunk megbeszéléseket, lemondtunk tervezett megmozdulásokat, nehogy hasonlítsunk az utcán randalírozókhoz. Hajnalig ültünk a tv előtt és napokig csak erről beszéltünk barátokkal, ismerősökkel és ismeretlenekkel. Fontos erről is beszélni természetesen, de az életünk nem csak erről szól.

A választás hetében már nem is kísérleteztünk, hogy minisztériumi döntések után telefonáljunk, politikai szerepet, vállaló ismerőst keressünk, tudtuk senki nem ér rá, senki nem dönt. Fontos a vásztási kampány természetesen, de az életünk nem csak erről szól. Legalább túl vagyunk rajta gondoltuk, talán most már újra szó lesz arról is, hogy a legfontosabb tenni a dolgunkat mindenhol. De nem.

Elnök úr! Önöknek nincs joguk a hatalom megszerzése vagy megtartása érdekében folyamatosan csak a hatalomról beszélni. A mi életünk nem erről szól. Dolgozni akarunk, gyereket nevelni, örülni, élni. Önöknek nincs joguk halogatni félre sikerült kétharmados törvények megváltoztatását, csak azért, hogy egyet, nem értésüket kinyilvánítsák már egy következő választási fordulóra. Önöknek nincs joguk a teljes politikai apparátus folyamatos izgalmi állapottal munkaképtelenné tenni. Önöket arra hatalmaztuk fel, hogy minket képviseljenek olyan tárgyalásokon, ahol nem tudunk mindnyájan résztvenni. Tárgyaljanak, hozzanak döntéseket, ne marakodjanak! Tisztelettel felkérjük önöket, hogy vegyenek részt a Média Parlament október 14-ei konferenciáján, tegyünk közösen a működőképes közmédia érdekében. Nekünk ugyanis ez a dolgunk."

Zsigmond Attila: (MDF) Úgy itéli meg, hogy a testület komolyan vette magát és hatékony, javaslatokkal teli megbeszéléseket akar.

Szünet után:

Reichenberger János: (Oktatási és Kulturális Minisztérium) Elmondja, hogy a jelen kerekasztal-megbeszélésről tájékoztatja a miniszter urat.

Kővári Péter: A tudományos, ismeretterjesztő munkák világáról kíván pár gondolatot elmondani.

Kivánságára csatoljuk a jegyzőkönyvhöz a témát részletesen kifejtő tanulmányát. (www. tvmt.hu - KEREKASZTAL ROVAT. TANULMÁNYOK.)

Babiczky László: (az MRC nevében): ...Az MTV-nek pillanatnyilag nem alkotókra, hanem lebonyolítókra van szüksége. Ez minőségromlást eredményez. Kétfajta építkezési modell, létezik.

Vagy a felülről szerveződő, dikatatórikus berendezkedés, ez van ma az MTV-ben. Kis csoport, kis menedzsment, akik a saját izlésüket struktúrában, gondolkodásmódban rákényszerítik mindazokra, akik ebbe a szervezetbe be akarnak épülni. Öt ember izlése, soha nem 100 ember izlése, másfelől a lobbiérdekek is sokkal hamarabb érvényesülnek így. Ez nem egészséges.

Vagy alulról építkező rendszer. Az alkotók a társadalom mindennapjaihoz csatlakoznak, "kiemelnek" belőle témákat, műhelyek adják össze a tudást, a menedzsment pedig valamilyen struktúrában összefogja ezt. Ebben a rendszerben az alkotó energiának fontos szerepe van. Ma számtalan olyan alkotó ember van, aki napi tevékenységében - értékeihez, tudásához képest -, "utcát söpör".

Bizonyos fajta gondolkodásmódban kifejezetten hátrányos ha "rendezője" van a produkciónak, olyan embereket keresnek, akik nem szólnak bele a tartalomba, legfeljebb abba, hogy a kemara hogyan mozogjon, lehetőleg úgyanúgy a show műsorban is, mint a politikaiban. Sablonok szerint.

Nekünk rendezőknek az is a feladatunk, hogy megpróbáljuk visszaállítani ennek a szakmának a becsületét.

Péterfy András: A televízióban nemcsak játékfilm nem készül, de dokumentumfilm sem. A kultúrának a non-fiction ugyanúgy része, mint a tv-játék. Az MMK finanszírozásában, a forgalmazásban, a dokumentalizmus nagyon szűken van ellátva.

Dokumentumfilmet ma 100 kis műhelyben gyártanak, miközben nincs műhelytámogatás. Találjunk ki, olyan típusú formációt, mely a szakmai minőséget a műhelyekben növelni tudja.

Volt időszak, mikor egy non-fiction filmet 200. 000.- Ftért vásárolt meg a televízió és este félkilenckor nagyon jó nézettséget értek el vele. Már lassan erre sincs pénz, ismétlések vannak. Pedig szívesen nézik az emberek a minőségi dokumentumfilmeket.

Vissza kell állítani a dokumentum műhelyeket. Erre kell valamiféle műhelytámogatási koncepció. Az egyesről úgy ahogy van eltűnt a dokumentum műsor, most politikai show műsor van a helyén. Az egész telvíziónk átpolitizált.

Fel kellene lépni az ellen, hogy centralizáljon a politika. Műhelyeket kellene segíteni, támogatni, a televízió számára, pedig követelni kellene a normatív finanszírozást, hogy ne mindig az aktuális kormány kegyeitől függjön. Innen eredt az a tegnap esti kijelentés is, hogy itt állami televízió van, nem közszolgálati.

Szétszóratott az egész dokumentalista társaság, ötven kis műhelybe, ezeket kéne valahogy összegyűjteni. A televíziós bemutató rang is lehetne, meg nézőszám is. A televíziónak elemi érdeke lenne, hogy már lábon megvegye a készülő dokumentarista műveket, szándéknyilatkozatot írjon.

A továbbiakban Bubryák István a regionális televíziók igen fontos problematikájáról és helyzetéről tartott beszámolót, Radó Gyula pedig a dramatikus művek helyzetéről és szerepéről a televíziózásban.

Kivánságukra csatoljuk az említett témákról szóló tanulmányaikat a jegyzőkönyvhöz. (www. tvmt.hu - KEREKASZTAL ROVAT. TANULMÁNYOK.)

A tanácskozás hozzájárult ahhoz, hogy a anyaga felkerüljön a Televíziós Művészek Társaságának honlapjára.

2006. október 25.
(Összeállította: Szőnyi G. Sándor)

 
 
 
 
 
 
 
    vissza az elejére vissza egy lépést