Az ülésen 26 részvevő volt jelen. (Az alapító szervezetek
megbízottain kivül résztvettek az ülésen a Miniszterelnöki
Hivatal, az MDF, az MSzP, az Országgyűlés Költségvetési és
Számvevőszéki Bizottságának, valamint az Oktatási és Kulturális
Minisztérium, a Magyar Televízió, a Duna Televízió, a Filmművész
Szövetség képviselői és a Népszabadság újságírója.)
Mihályfi Imre megnyitja
a kerekasztal ülését.
Bevezetőjében egyebek közt elmondja: "...Itt vagyunk
a digitális televíziózás kapujában, de teljesen mindegy, hogy
mi a vivője a nemzeti kultúrának, azokat létre kell hozni
és létrehozásukat nem lehet kiszolgáltatni üzleti haszonnak,
üzleti vállalkozásoknak, ezt a feladatot a közszolgálati televíziózásnak
kell magára vállalnia..."
Hegedűs D. Géza: "...a
Magyar Televízió épületében nagyon fontos intézmény volt a
színészegyeztető iroda, de az körülbelül egy évtizede okafogyottá
válva, bezárta az ajtaját, hiszen kulturális műsor a magyar
közszolgálati televízióban, értékteremtő, értékmentő, értékközvetítő
értelemben szinte alig létezik..."
"...Terjedőben van a kulturális autizmus. Drámaian látom
azt a negatív folyamatot, hogy tökéletesen mindegy, hogy milyen
szubkulturához, vagy milyen közösséghez tartoznak, - lehetnek
szegények, vagy gazdagok -, úgy nőnek föl nemzedékek, hogy
nem találkoznak egy értékes filmmel, értékes irodalmi művel,
nem tudják mi az hogy képzőművészeti értékes alkotás, nem
tudják mi a képi gazdagságú filmalkotás, nem tudják hogy mi
az igazán klasszikus értelemben vett értéket közvetítő zenei
mű, fotográfia, - sorolhatnám. Ez generációk sorát jelenti,
akik teljesen rezinsztensekké válnak a kulturális értékek
iránt..."
"...Közös nevezőre jutva, egyetlen cél vezérelhet valamennyiünket,
ezt a folyamatot megállítani, kezelni és megfordítani, különben
kétségbeejtő jövő elé nézhetünk, ha kiszolgáltatott a sokaság,
ha nincs kulturális értelemben fölvértezve, akkor bármire
manipulálható bármire fölhasználható lesz, s mint egy joystickkal
úgy lehet mozgatni. Rémületes, kétségbeejtő helyzetbe is sodródhatunk.
A kultúra a legnagyobb védelem ez ellen!..."
Lázár András: "...Tisztelettel
köszöntök mindenkit, Lázás András vagyok, Postai és Hírközlési
Dolgozók Szakszervezeti szövetsége elnöke, Hegedűs D. Géza,
színművész után nehéz megszólalni és azt hiszem itt be is
fejezhetnénk, mert elmondott mindent, ami ma érdekes és lényeges
a konferencián, de van ennek természetesen egy pragmatikus
oldala is... mit kell tennünk azért, hogy a politika fölébredjen,
a politika ráfigyeljen és természetesen nem csak a politika,
hanem mindazok a hatalmi tényezők, akik felelősek abban, hogy
az ország kulturális állapota milyen irányba megy..."
"... Mit tudunk tenni? A szakszervezet a következőt
ajánlja a szakmának: Fogalmazzuk meg pontosan hogy mit akarunk,
meg tudjuk tenni azt, ha a jelenlegi médiataörvénynek megfelelően
követeljük meg ami jár a média szakembereinek és a társadalomnak
és a szakszervezetnek megvannak azok a jogosítványai , amivel
élni lehet és a szakszervezet oldalán, a szakszevezet berkein
belül, vagy akár képviseletében is a szakma ott lehet azokon
a tárgyalásokon, amit a kormánnyal, illetve a tulajdonosok
képviselőivel meg kell tenni..."
Száva Gyula az előadója
annak a két közérdekű bejelentésnek, melyekkel az Országgyűléshez
fordulunk, s melyeknek mindegyike a közszolgálati televíziók
rendelkezésére álló pénzösszegek hasznosabb és gazdaságosabb
elosztását célozza. Az egyikben az EU által kiírt és a hazai
pályázatok időbeli összehangolását kérjük, a másikban az ORTT
működésének néhány visszás elvi és gyakorlati jelenségére
hívjuk fel a figyelmet és kérünk megoldást.
A tanácskozás mindkét bejelentés szövegét
ellenszavazat nélkül elfogadta.
Mindkét bejelentés teljes szövege olvasható a honlapunkon.
További hozzászólások következtek.
Szolnoki András: "...Hosszú
évek alatt gyűjtött tapasztalat, hogy számtalan olyan mű születik
színházi stúdiókban, kortárs magyar drámák, amiket Isten is
arra teremtett, hogy abból tévé játékok szülessenek..."
"...Valamikor az MTV évi 60-70 tv játékot készített,
melyek ma már a kulturális örökség körébe tartoznak, ma meg
jóformán egyáltalán nem készül ilyen..."
"...A kulturális minisztérium támogatásával, 3 éve fut
az úgynevezett Katona pályázat, aminek révén legalább 15-20
olyan színházi produkció született, melyek mindenben megfelelnek
annak, hogy azokból tv-játékok készüljenek...Innen eredt az
ötlet, hogy kellene egy másik pályázat is, mely szerint a
legsikeresebb színházi produkciókból tv-játékokat kellene
készíteni..."
Javaslatot tettünk az ORTT-nek egy ilyen értelmű pályázat
kiírására. A pályázatnak "Várkonyi Zoltán Pályázat"
nevet adtuk.
A "Várkonyi Pályázat" terve honlapunkon teljes
egészében olvasható.
Szőnyi G. Sándor: "...Három
civil szervezet, a drámaírókat tömörítő Drámaírói Kerekasztal,
a Maszk Országos Színészegyesület és a Televíziós Művészek
Társasága tavaly. 2005 júliusában javasolta az ORTT-nek a
"Várkonyi Pályázat" létrehozását.
"...A pályázati kiírás értelmében 12 - zsűri által kiválasztott
-, kortársi magyar szerző által írt és bemutatott színházi
előadásnak televíziós-játékká, vagy filmmé való átdolgozásra
lehetne pályázni. Egy-egy átdolgozás költsége 7 millió forint,
tehát 12 produkció esetén összesen 84 millió. Az egy-egy produkcióra
eső 7 milliós költség magában foglalná a tévé-játék vagy film
valamennyi technikai, személyi és szerzői jogi kiadásait..."
"...AZ ORTT 2006 februárjában tárgyalta a javaslatot,
annak támogatását méltányosnak találta, de a szűkös anyagi
helyzetre való tekintettel arra fedezetet nem tudott nyújtani,
ezért a pályázatot sem írta ki."
"...2006 júniusában a Pécsi Országos Színházi Találkozó
Szervező Bizottságának a támogatásával újra kértük, hogy az
ügy fontosságára való tekintettel, az ORTT a pályázatot mielőbb
írja ki. A Testület válaszlevelében elutasította kérésünket,
kifejtve, hogy bár támogatja a kérésünket, jelenleg nem áll
módjában a pályázatot kiírni. Felhívta a figyelmünket arra,
hogy az ORTT ebben az évben már kiírt egy 60 milliós pályázatot
színházi előadások közvetítésének támogatására... A színházi
előadások televíziós közvetítése fontos, de nem azonos azzal,
mint amikor a Várkonyi Pályázat feltételei szerint, egy színházi
előadásból tévé-játék, vagy film készül..."
"...A színházi előadások közvetítésére kiírt 60 milliós
pályázatra csupán 22 milliós igénnyel jelentkeztek a televíziók,
és a pályázati összegből, 2006 szeptemberében 19 milliónyi
támogatást osztottak szét, zömében kábel és helyi tévék számára.
Tudomásunk szerint ilyen esetekben, a megmaradó összeggel
az ORTT szabadon rendelkezik. Megjegyezzük, hogy az említett
40 milliós maradványból, a Várkonyi Pályázat feltételei között
öt tévéjátékot tudnánk elkészíteni..."
Szolnoki András: "...
A Várkonyi Pályázat terve jelentősen különbözik attól a kiírástól,
amit az ORTT évek óta indít színházi közvetítések támogatására.
Az évi 60 millió forintos pályázatot elég sajátságosan írták
ki, mert csak 1/3-ra pályázhat a közszolgálati televízió,
3/2-ra a kereskedelmi televíziók pályázhatnak. Van egy megkötés
a pályázati kiírásban: a pályázó, 22 óra. 30 percnél később
nem kezdheti el a színházi előadás közvetítését. Erre a megkötésre
azért volt szükség, mert a tv2-nek korábban volt egy pályázat-nyertes
sorozata, amit vasárnap éjjel egykor kezdtek el vetíteni,
ami nonszensz, és csak formális teljesítése a sugárzási kötelezettségnek..."
"... Ez lehet az oka annak, hogy a kereskedelmi televíziók
- miután fő időben nem kívánnak színházi előadást közvetíteni
-, nem is pályázzák meg az elvileg őket megillető 60 milliós
támogatás két harmadát."
Mihályfi Imre: "..Az
ilyen jelenségek teszik "láthatóvá" azokat a javaslatokat,
melyek a közérdekű bejelentésekben megfogalmazódnak..."
Babiczky László: "...Mi
az MRC-ben már nagyon régen beszélünk ezekről a kérdésekről.
Egyetlen részt szeretnék kiemelni. A Magyar Televízióban 10
éve létrejött egy operatív értékmentési csoport. Húszezer
órányi műsort: tv játékot, művészeti műsort digitalizáltunk,
újítottunk fel, állítottuk helyre a színeit. Ez a teljes kincsnek
csak egy töredéke, de nem kevés. Annak, hogy a nézők ebből
semmit nem láthatnak, vannak bizonyos okai. Bizonyos jogdíjak
járnak az alkotóknak, az ORTT eddig egyetlen pályázatban sem
volt hajlandó a Magyar televíziónak erre pénzt adni. De egy
fillért sem adott arra sem soha, hogy ez a felujítási munka
gyorsabban, szakszerűbben, esetleg két műszakban zajolhasson.
100 millió forint hatalmas előrelépés lenne ezen a területen,
miközben számtalan olyan szórakoztató műsor készül a Magyar
Televízióban, aminek egyedi költségvetése ennyi.
Horváth Sándor: Ezt a gondolatot
folytatva, nemzeti tragédiának vagyunk részesei. Az ORTT,
mintegy ellopja - már elnézést a szélsőséges fogalmazásért
- ami a népnek jár. Arra szeretnék uszítani minden résztvevőt,
hogy minden törvényes lehetőséggel lépjen föl ez ellen, ha
kell menjünk nemzetközi bíróságra. Az új értékelések szerint
a magyar közszolgálati televízió állami televízió, és a kínai,
meg a kubai televízióval hozzák egy szintre.
Sugár Ágnes: "...Az
újkori televíziózásban nincs tisztázva mi is az a közszolgálat.
A kultúra, látszólag, nem korszerű, nem kívánatos dolog. Ha
ez a szemlélet megváltozna, azzal nagyot haladnánk. Addig,
amíg az alapkérdések nem tisztázottak, addig természetse,
hogy ez a helyzet. Kezdve ott, hogy nem folyik rendes szakemberképzés
sem. Bárki, bármikor televíziós lehet. A kereskedelmi tévéknél
gyakorlat, hogy mindig mindenkivel éreztetni kell, hogy lecserélhető.
Ez a személet beszivárog a profitorientált televíziókból a
közszolgálatiba..."
Farkas László: "...A
közszolgálat fogalmát az Euróvízió már meghatározta 1994-ben,
Prágában..."
Sugár Ágnes: "...Az
a baj, hogy úgy tűnik, a televízió menedzsementje nincs ezzel
eléggé tisztában..."
Babák Mihály: (Országgyűlés
Költségvetési és Számvevőszéki Bizottság) "...Engedjék
meg, hogy magánemberként beszéljek. Magyarországon a politika
rangjára emelkedett a kulturális deviancia. Amiről beszélünk,
az a következmény, a kulturális züllés, a politika következménye...
A parlament elfogadja az ORTT könyvelési trükkjeit, hazugságait.
Ebben ne legyünk cinkosok, ezt nem szabad elfogadni, ebbe
nem szabad belenyugodni..."
Kabdebó György: (Filmjus)
"... A szerző, amikor megállapodik egy producerrel két
dologra kap pénzt. Ez a pénz egyrészt munkabér, a másik része
pedig azért jár, mert használja a szürkeállományát. Ez a szerzői
jogdíj. Franciaországi példát nézve: ott minden televízió
a bevétele 5%át befizeti a francia jogdíj szervezetnek. Ebből
jár minden sugárzás után a szerzőnek a szerzői jogdíj..."
"...Célszerű lenne valami hasonlót szeretnék bevezetni
itt is..."
Lázár András: "...Október
14-én lesz a médiaparlament a Benczúr Hotelben. Alkalom, hogy
tárgyalóképes partnerei legyünk az illetékeseknek..."
Felolvassa azt a meghívó levelet, amit Orbánnak, Hillernek
és Gyurcsánynak küldtek.
A levél:
"Tisztelt Miniszterelnök úr, Tisztelt Elnök úr! Nem vitás
valóban forró lett az ősz. Alig kezdődött el a szeptember,
és a hazai közbeszédet eluralta a hazugsággal kapcsolatos
kommunikáció. Fontos a hazugság jelenségről beszélni természetesen,
de az életünk nem csak erről szól.
Már-már csillapodni látszott a hullám, amikor az utcán elszabadultak
a hamis indulatok. Elszalasztottunk megbeszéléseket, lemondtunk
tervezett megmozdulásokat, nehogy hasonlítsunk az utcán randalírozókhoz.
Hajnalig ültünk a tv előtt és napokig csak erről beszéltünk
barátokkal, ismerősökkel és ismeretlenekkel. Fontos erről
is beszélni természetesen, de az életünk nem csak erről szól.
A választás hetében már nem is kísérleteztünk, hogy minisztériumi
döntések után telefonáljunk, politikai szerepet, vállaló ismerőst
keressünk, tudtuk senki nem ér rá, senki nem dönt. Fontos
a vásztási kampány természetesen, de az életünk nem csak erről
szól. Legalább túl vagyunk rajta gondoltuk, talán most már
újra szó lesz arról is, hogy a legfontosabb tenni a dolgunkat
mindenhol. De nem.
Elnök úr! Önöknek nincs joguk a hatalom megszerzése vagy
megtartása érdekében folyamatosan csak a hatalomról beszélni.
A mi életünk nem erről szól. Dolgozni akarunk, gyereket nevelni,
örülni, élni. Önöknek nincs joguk halogatni félre sikerült
kétharmados törvények megváltoztatását, csak azért, hogy egyet,
nem értésüket kinyilvánítsák már egy következő választási
fordulóra. Önöknek nincs joguk a teljes politikai apparátus
folyamatos izgalmi állapottal munkaképtelenné tenni. Önöket
arra hatalmaztuk fel, hogy minket képviseljenek olyan tárgyalásokon,
ahol nem tudunk mindnyájan résztvenni. Tárgyaljanak, hozzanak
döntéseket, ne marakodjanak! Tisztelettel felkérjük önöket,
hogy vegyenek részt a Média Parlament október 14-ei konferenciáján,
tegyünk közösen a működőképes közmédia érdekében. Nekünk ugyanis
ez a dolgunk."
Zsigmond Attila: (MDF) Úgy
itéli meg, hogy a testület komolyan vette magát és hatékony,
javaslatokkal teli megbeszéléseket akar.
Szünet után:
Reichenberger János: (Oktatási
és Kulturális Minisztérium) Elmondja, hogy a jelen kerekasztal-megbeszélésről
tájékoztatja a miniszter urat.
Kővári Péter: A tudományos,
ismeretterjesztő munkák világáról kíván pár gondolatot elmondani.
Kivánságára csatoljuk a jegyzőkönyvhöz
a témát részletesen kifejtő tanulmányát. (www. tvmt.hu - KEREKASZTAL
ROVAT. TANULMÁNYOK.)
Babiczky László: (az MRC
nevében): ...Az MTV-nek pillanatnyilag nem alkotókra, hanem
lebonyolítókra van szüksége. Ez minőségromlást eredményez.
Kétfajta építkezési modell, létezik.
Vagy a felülről szerveződő, dikatatórikus berendezkedés,
ez van ma az MTV-ben. Kis csoport, kis menedzsment, akik a
saját izlésüket struktúrában, gondolkodásmódban rákényszerítik
mindazokra, akik ebbe a szervezetbe be akarnak épülni. Öt
ember izlése, soha nem 100 ember izlése, másfelől a lobbiérdekek
is sokkal hamarabb érvényesülnek így. Ez nem egészséges.
Vagy alulról építkező rendszer. Az alkotók a társadalom mindennapjaihoz
csatlakoznak, "kiemelnek" belőle témákat, műhelyek
adják össze a tudást, a menedzsment pedig valamilyen struktúrában
összefogja ezt. Ebben a rendszerben az alkotó energiának fontos
szerepe van. Ma számtalan olyan alkotó ember van, aki napi
tevékenységében - értékeihez, tudásához képest -, "utcát
söpör".
Bizonyos fajta gondolkodásmódban kifejezetten hátrányos ha
"rendezője" van a produkciónak, olyan embereket
keresnek, akik nem szólnak bele a tartalomba, legfeljebb abba,
hogy a kemara hogyan mozogjon, lehetőleg úgyanúgy a show műsorban
is, mint a politikaiban. Sablonok szerint.
Nekünk rendezőknek az is a feladatunk, hogy megpróbáljuk
visszaállítani ennek a szakmának a becsületét.
Péterfy András: A televízióban
nemcsak játékfilm nem készül, de dokumentumfilm sem. A kultúrának
a non-fiction ugyanúgy része, mint a tv-játék. Az MMK finanszírozásában,
a forgalmazásban, a dokumentalizmus nagyon szűken van ellátva.
Dokumentumfilmet ma 100 kis műhelyben gyártanak, miközben
nincs műhelytámogatás. Találjunk ki, olyan típusú formációt,
mely a szakmai minőséget a műhelyekben növelni tudja.
Volt időszak, mikor egy non-fiction filmet 200. 000.- Ftért
vásárolt meg a televízió és este félkilenckor nagyon jó nézettséget
értek el vele. Már lassan erre sincs pénz, ismétlések vannak.
Pedig szívesen nézik az emberek a minőségi dokumentumfilmeket.
Vissza kell állítani a dokumentum műhelyeket. Erre kell valamiféle
műhelytámogatási koncepció. Az egyesről úgy ahogy van eltűnt
a dokumentum műsor, most politikai show műsor van a helyén.
Az egész telvíziónk átpolitizált.
Fel kellene lépni az ellen, hogy centralizáljon a politika.
Műhelyeket kellene segíteni, támogatni, a televízió számára,
pedig követelni kellene a normatív finanszírozást, hogy ne
mindig az aktuális kormány kegyeitől függjön. Innen eredt
az a tegnap esti kijelentés is, hogy itt állami televízió
van, nem közszolgálati.
Szétszóratott az egész dokumentalista társaság, ötven kis
műhelybe, ezeket kéne valahogy összegyűjteni. A televíziós
bemutató rang is lehetne, meg nézőszám is. A televíziónak
elemi érdeke lenne, hogy már lábon megvegye a készülő dokumentarista
műveket, szándéknyilatkozatot írjon.
A továbbiakban Bubryák István a regionális televíziók igen
fontos problematikájáról és helyzetéről tartott beszámolót,
Radó Gyula pedig a dramatikus művek helyzetéről és szerepéről
a televíziózásban.
Kivánságukra csatoljuk az említett témákról
szóló tanulmányaikat a jegyzőkönyvhöz. (www. tvmt.hu - KEREKASZTAL
ROVAT. TANULMÁNYOK.)
A tanácskozás hozzájárult ahhoz, hogy a anyaga felkerüljön
a Televíziós Művészek Társaságának honlapjára.
2006. október 25.
(Összeállította: Szőnyi G. Sándor)
|